Hogy szakítsak a barátommal úgy hogy kevésbé sérüljön?

Ilyen nincs. A szakítás nem azért fáj, mert csúnyát mondasz, hanem mert szeret és elveszít. Teljesen mindegy, hogy tálalod.

Akkor nem fáj, ha nem érzel már semmit, szeretnél kilépni, és örülsz, hogy ő mondja ki, neked nem kell. A párod még nem tart itt.

Sajnos csak "nem hasznos" valaszt tudok adni, amiert nem fogok itelkezni vagy teged okolni.

Ha baratod erzelmileg kötödik hozzad, akkor mindenkeppen fog serülni. Ettöl függetlenül erdemel öszinteseget. Ha mar regota fontolgatod (kerdes, hogy tettel -e valamit a kapcsolat megmentese erdekeben), akkor ezt mond el neki, hogy egy ideje mar nem erzed jol magad ebben a kapcsolatban es az irany sem az, amin tovabb szeretnel haladni.

Az sem helyes dolog, ha olyan szinten voltal együtt valakivel, ahogyan a fogalmazas alapjan lehet erre következtetni - habar lehetett akar egy felvilagosito lelki beszelgetes is egy baratnövel. De nem is rendkivüli eset, hogy az ember probalja talalni a helyet es elfogadni a megszokottat, mig vegül nem szembesül olyan lehetösegekkel, amik azzal kecsegtetnek, amire vagyik. Ha "együtt" voltal egy illetövel "ugy", akkor arra szamits, hogy sosem fog tudni megbizni benned es, amikor a szenvedely ellaposodik kapcsolatotokban, azon fog ragodni, hogy ezuttal is ugyanezt teszed -e majd?

A baratodnak viszont adj öszinte visszajelzest, ha ugy erzed, ö nem adta meg vagy tette meg, amire vagysz. Igy a fajdalom mellett legalabb tudja, hogy hova fejlödjön a jövöben. De ne vadloan. Ismerd be azt is, ha te okoztal dolgokat, de ne probalj magadbol martirt csinalni, hogy ö nem tehet semmiröl es csak a te hibad es ö tul jo hozzad. Ez gyenge es egyaltalan nem hiteles. Megerdemli az öszinteseget. Ha nem akarod helyrehozni, azt is mond el neki, hogy miert gondolod ugy. Ha nem kell valaszokon es okokon agyalnia, hamarabb teszi tul magat a szakitason.

"Nem akarok a lelkébe lépni ezen mit nem értetek?"

még nincs 24 órája, hoggy basztál mással.

most meg kiírod ezt jókislány-kérdést, hogyan te törd össze a párod lelkét.

szerintem ez már tegnap megtörtént.

ha, amikor széttetted az idegen ürgének, nem kapálózott a lelkiismereted, akkor talán most sem kéne megjátszani a törődőt.

Fél éve érzed, hogy valami hiányzik, nincs rendben köztetek és egyszer sem ültél le vele, hogy megbeszéld a dolgokat?

Sajnos azt veszem észre, hogy nagyon sok embernek nem mond semmit az, hogy őszinte komunikáció. Egy párkapcsolatban mindig megkell beszélni az ilyen dolgokat, főleg az ilyen dolgokat, ha az egyik azt érzi, hogy valami nincs rendben. Ilyenkor megprábálják megoldani a dolgokat, aztán ha nem megy, akkor különválnak útjaik, de legalább a másik felet nem éri meglepetésként a dolog, mert tisztában, van azzal, hogy valami nem müködött.

Szóval mindegy mit mondasz, mert ha a párod abban a hitben van, hogy minden rendben van köztetek, akkor fájni fog neki.

Ó, te kis empátia- bajnok... egyéjszakás félreqrás, és vajpuha szakítás...

Mond el neki, az a korrekt...jó esetben megundorodik tőled, aztán már nem kérdés a kérdés...

Megcsalta, akkor nem mindegy neked, hogy mit érez?!

Tudod, a helyes sorrend:

1. szakítás.

2. megdugatni magad mással

Az emberséges szakítást már ott elrontottad, hogy megcsaltad. Nem akkor kellene kilépni egy kapcsolatból, ha már ott van a másik, vagy ha valaki megadja a „kezdő lökést” a szakításhoz, hanem tisztességesen, tisztelettel lezárni, ha érzed, hogy nem működik, és nem tudtok közösen javítani rajta.

Szeretet, tisztelet? Nem hinném, hogy tudod, érzed, mit jelentenek ezek a szavak.

Megadta a kezdő """lökést""" . :D

Emberségesen szakítani?

Ne szólj az egyéjszakásról és mond, hogy már nem szeretnéd ezt folytatni.