Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Friss szakítás után egy életetekbe hirtelen betoppanó embernek adnátok esélyt? Illetve magatoknak, a vele való boldogságra?
Igyekszem minél rövidebben leírni. Friss szakításon vagyok túl, az exemmel még szeretjük egymást, "technikai" okok miatt szétváltak az útjaink egy hosszabb párkapcsolat után, nem gondoltuk volna, hogy ilyen nehéz lesz. Elhatároztam magamban, és mondtam másoknak is, hogy nekem más kapcsolat, más férfi nem kell egy jó ideig, szeretnék egyedül lenni, először egyedül újra teljesnek érezni magam, mielőtt kialakulna egy új kapcsolat, és szerintem ehhez idő kell, nem kevés. De úgy alakult, hogy szakítás után nagyon rövid idővel megismertem interneten egy férfit, először tartózkodó voltam vele, elmondtam egy tucatszor, hogy nem szeretnék ismerkedni, de a "kitartásának" köszönhetően megtört a jég és közel kerültünk egymáshoz érzelmileg, megszerettük egymást, hihetetlen, mennyi mindenben hasonlítunk, tényleg rengeteg mindenben. Még nem találkoztunk. Meglehetősen bizonytalan vagyok vele kapcsolatban, tényleg egy hihetetlen ember, a hibáival együtt kedvelem.
Össze vagyok zavarodva, pedig bőven nem vagyok már tini, magam sem tudom már, mit is szeretnék pontosan, illetve ha felteszem magamnak ezt a kérdést, mindig azt válaszolom rá magamban, hogy egyedül szeretnék lenni, lezárni mindenfajta értelemben az előző kapcsolatomat, boldognak lenni egyedül annyira, vagy hasonlóan, mint amilyen boldog az exemmel voltam.
Szeretem ezt a férfit, de valahogy legbelül úgy érzem, nem vagyok jelenleg alkalmas egy párkapcsolatra.
Másoknak én mondom mindig, hogy egy kapcsolatot el kell gyászolni úgymond, időt kell hagyni, nem egyből más karjaiba rohanni, én így látom, de most mintha a szívem ellent mondana a józan észnek.
Más külső szemmel nézve mit gondol a helyzetről? Hogyan döntenétek? Elég zavaros lett, mint ahogy az érzéseim is azok most, bocsánat érte.
Kérlek ne az exemmel kapcsolatos részt kommentáljátok.
Tehát összegezve, még nem is találkoztatok, egy képet sem látott rólad, de már annyira szerelmesnek mondja magát, hogy majd belehal. Azért remélem, érzed, hogy itt mániáról, és nem szerelemről, szeretetről van szó. Ha neked kell egy ilyen éretlenül gondolkodó, minden realitást nélkülöző férfi, akkor találkozz vele, legyetek együtt. Hosszabb távon úgy is kiütköznek majd a negatív aspektusai egy ilyen emberrel való kapcsolatnak. Minden esetre a helyedben elgondolkodnék, hogy aki már most, pár hónap levelezés után ennyire túlgondolja, túltolja a dolgokat, az bármilyen probléma esetén hogyan fog viselkedni, reagálni. Nagyon gyerekes, éretlen, unintelligens benyomást kelt.
De ha te ezt eddig nem vetted észre, akkor pont hozzád illik, legyetek együtt. Kíméljétek meg a többi itteni embert a hülyeségeitektől a további kérdések során, ahol egyszer lejáratva arról ír rólad, hogy milyen szemét módon átverted, és kéri a többi hozzászólót, hogy véleményezzenek téged az általa elmondottak alapján, továbbá fenyegetve közli, hogy majd megtudod te is, hogy őt nem lehet lejáratni következmények nélkül, aztán meg arról ír, hogy mennyire szerelmes beléd, te vagy az élete szerelme.
Azért ajánlanám, hogy olvassatok utána a disszociatív vagy többszörös személyiségzavarnak.
Utolsó, szerintem te rosszindulatú vagy. A kérdező leírása alapján egymásba szerettek ezzel a férfival. Inkább szeretetéhes, idealista a férfi, nem látom okát destruktív szakvéleményt formálni. Pszichológus hallgató volnék. Amiről te írsz az más, súlyosabb mentális zavar. Ne vezessük félre az embereket a hozzá nem értésünkkel.
22f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!