Szakítás utáni gyászt hogy éljem túl?

2-es

Én pl nem fekete-fehérben nézem az embereket, de szerintem is hülyeség ilyen tanácsokat adni. Tudom, mert látom ezt az oldalát is.

Eredmény?

28 éves férfi, 0 komoly kapcsolattal. Szerinted mennyire lesz nehéz neki, hogy ő ilyen később szembesül azzal, mivel jár egy komoly kapcsolat? Milyen egy iagzi kapcsolat? Miylen lehet együtt élni?

Gondolkozz te is azért. Tudom ez menő, meg minden, de hülyeség.

ÉS ezt első kézből is megerősíthetem, mert egy barátnőm pasijánl épp ezért rezeg az a bizonyos léc...

És erre fogja a robléma forrását ( bár itt többről van szó szerintem megit csak, de ez sem tesz jót, hogy nem tud kezelni helyzeteket és nincs tapasztalata bennük).

Másrészt:

HA valaki, akit megszeretsz még jó is, jó nagy ökörség lenne ott hagyni, mert fiatal vagy. Ha valóban szereted, akkor más nem tudja ugyanazt megadni neked, mint amit az a bizonyos személy, még ha nem is olyan különleges, csak neked az.

Szóval ez már csak azért is orbitálisan hülye "tanács", mert ezt egyrészt hiába mondod egy szerelmes embernek, másrészt ha szerelmes és együtt vannak, az az ember konkrétan még hülyébb lenne szakítani is minden ok nélkül, csak mert "fiatal vagyok". (???!)

Harmadrészt, ember, nem csak az első kapcsolatok mehetnek tönkre.

Házasságok mennek tönkre 40 évesen is... :D

Ugyankkor egy jó kapcsolat, legyen több éves is, nekem pl SOSEM lesz elpazarolt idő!

Egy jó kapcsolat nagyon sok mindent ad, akkor is, ha egyszer, 5 vagy 10 év alatt véget ér.

Nem csak akkor van rételme, ha az öledben hal meg a párod, 85 évesen...

Használd néha az eszed, és gondolj bele a dolgokba. Amit mondasz, azt nyomatják a médiában, midnenhol, ezt kell csinálni. De mögé tuidsz gondolni, hogy miért is lenne az a jó?...

U.I Kiélés

- Bár tudom, nem (elsősorban) ezért írtad amit, de azért felhozom, merthozzákapcsolódik:

nincs ilyen sem alapvetően, hogy kiélés. Ha csak nem vagy full elnyomva egy kapcsolatban, vagy van egy csomó elfojtásod, ami gyűlik az évek alatt. De az a te hibád főleg, ha ezt hagyod.

Miért? Mert hiába dugsz most 24-5 évesen összevissza, mintha muszáj lenne, úy, hogy nem mész bele kapcsolatba. Úgy gondolod, hogy ha most dusgz ezerrel, akko 40 évesen tuti, ezer százalék, hogy nem fogsz vágyni másra majd? Miből veszed ezt ennyire biztosra?

Mert ezt hallottad?

Na ezért kell kritikusan gondolkodni bármit hallasz. Mert elhiszed azt, de mögötte a te esetedeben pl lehet nincs is semmi értelme. Amit hallasz, az valószínűleg egy adott személy saját, szeméyles tapasztalata, és az ő esetében talán igaz, de a tiédben marhára nem biztos, hogy ezt kell tenned... Vigyázni kell, mit ültetünk át MÁSOK jó tanácsaiból és tapasztalataiból a saját életünkbe.

Van valamilyen hobbid? :)

Én annó mégtöbbet zenéltem, trombitáltam, zongoráztam - jó ez a végzettségem :D - de akkor is!

Találj magadnak valamilyen elfoglaltságot, én is ezt tettem.

Én már 3 éve, hogy szingli vagyok. Igaz, hogy én szakítottam, viszont az inkább részéről egy úgymond kiprovokált szakítás volt!

Ha eszedbe jut - miért ne jutna sajnos - gondolj arra, hogy:

1: miért kellene valakit siratni, ha ő hagyott el téged?

2: ha ő hagyott el téged, akkor nem szeretett. Aki nem szeret engem, miért szeressem én őt?

Minden embernek - nőknek, és férfiaknak, férfiaknak és nőknek - meg van a joguk a boldogsághoz!

Neked is megvan! :)

Ne a barátnőid nézd, ők más életet élnek. Ahány ember, annyi sors!

Az a társaság, akivel csak úgy tudod magad jól érezni, hogy párod legyen, vagy ahhoz kell innod is, azok nem igazi barátok.

Az igazi barátokhoz nem kell pia, ők akkor lesznek veled, és melletted, amikor mások - pl a pasid - elmennek.

A legfontosabb, hogy találj egy hobbit, vagy egy elfoglaltságot, - pl nyelv tanulás - ami még később hasznodra is válik! :)

A lényeg, hogy töltsd ki a benned lévő űrt. Mindegy, hogy mivel, a lényeg, hogy ne vele, mert nem érdemel meg. 26/F

11-es, te valamit félreértesz, én nem azt írtam, hogy egy jó kapcsolatból ugorjon ki, csak azért mert fiatal.

Azt sem írtam, hogy ne legyen komoly kapcsolata.

Én azt írtam, több éves kapcsolatnak önmagában ilyen idősen semmi értelme nincs.

És ez univerzális, nem mert én mondom, hanem egyfajta törvényszerűség diktálja.

Egy év alatt körvonalazódik, hogy mennyire ragaszkodik egymáshoz két ember.

Ha megvan a ragaszkodás, akkor lépjenek tovább, össze lehet költözni, sűríteni a találkozókat, közös célokat kitűzni.

Ha viszont csak úgy vagy egy kapcsolatban és nem mozdul előre, az szerintem pocsékolás ilyen idősen.

Nekem három komoly kapcsolatom volt eddig életem során, de mindegyiket lerövidítettem volna a felére, ha nem lettem volna olyan tunya.

Semmit nem vesztettem volna, mert mindegyik első fele volt az, amit sajnáltam volna, de a többi csak megszokás.

És ezzel az időhúzással még a lehetőségét is elveszítettem annak, hogy olyas valakit ismerjek meg, akivel máshogy alakulnak a dolgok.

Nem csak te tapasztalsz, nagyon sok olyan kapcsolatot látok, hallok mostanság, ahol huszonévesek évekre bent ragadnak és látszik már első blikkre, hogy itt már maximum valami kapcsolatfüggés lehet csak a háttérben.

11-es vagyok

62%-os, igen, így már értem, mire akartál kijukadni: nem a több éves kapcsolattal van a bajod, hanem te inkább azt bánod, hogy nem léptél hamarabb, amikor már nem volt jó. Ezt megértem.

De ez kicsit más tészta, árnyalata már a dolgoknak, nem is a kapcsoaltokról, hanem inkább ez már az időben szaktíásról szól.

Ez utóbbival egyet értek, én is találkoztam olyan párokkal, akikről külsőre első alkalmakkor azt is megkérdőjelezték, hoyg ők tényleg együtt vannak. Mert nem látszik..

Az egyik ilyen szét is ment azóta, most nem rég láttam megint ilyet, de az is egy 5 éves kapcsolat.

Hát meg van a pszichológija, miért nehéz egy több éves kapcsoaltból kilépni, pláne ha az csak langyos, és nem egyenesen hideg vagy szar.

Szóval a 3-as válaszoddal nagyon is egyet értek.

Kérdező, bocs az offért, válaszolva is:

HA nem érnek rá a a barátnőid, ne várj rájuk.

CSinálj te programokat magadnak, sőt, simerkedj meg új emnerekkel. Egy életszakaszod most lezárult, amúgy is új következik. Ha bátor vagy, utazgass pl couchsurfing, és közben új embereket si megismerhetsz. Ezt lehet egyedül is. Talán én is ezt tenném, ha most szakítanék.

Csinálj valamit, amit már régóta szerettél volna, de eddig nem tetted meg pl.

Ha semmi nem jut eszedbe, és nincs semmi elképzelésed magadról, hogy ki vagy, mit szeretnél, mi az, ami örömet okoz, akkor talán nem véletlenül jött ez a szakítás sem... Hol van belőled a szenvedély?

Semmi hobbi? Az embernek kell, hogy legyen valami a mindennapokban, amit örömmel végez, akármi.

Plusz szerintem egy kapcsolatban is különösen fontos, hogy meglegyen a saját önálló életed, szenvedélyed, mert a másiknak is így tudsz érdekes maradni..

Tudom, hogy természetes, hogy kicsit elveszettnek érzi magát az ember szakítás után. De hogy ennyire, az már túlságosan rossz.

24 évesen nagyon fiatal vagy még, előtted az élet.

Sokan 40 évesen alapítanak családot a mai világban.

Tévhit, barátod túl van rajtad. Tagad s szomorúság elől italba, 'bulizásba' menekül.

De ez és az is, barátnőid kapcaolatban vannak, lényegtelen.

Élvezd, hogy lehetsz, dönthetsz, tapasztalhatsz, szerethetsz, segíthetsz.