Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
22 év körüli társaim: ti mit szoktatok csinálni, mikor véget ér egy Nő-férfi párkapcsolat esetetekben? Mivel vígasztaljátok magatokat?
Direkt nem írtam nemet a kérdésbe, hogy mindenki választ adjon nemétől függetlenül.
Fé. vagyok, most lett vége 17.nov.8, és pontosan 8 hónapot voltunk együtt, ebből kb 7 hónapot éltünk együtt.
A vége előtt, és közvetlenül a vége után jól éreztem még magam, FONTOS, hogy közösen döntöttünk így, mert nem jöttünk ki jól a sok kis vita miatt.
Minden jó volt fél évig. Utána jöttek a viták. Tényleg csak apróságok.
Nincsenek barátaim az élő világban. iNeten pedig nincs rám ideje annak az embernek aki segíteni tudna, mert tőle mindig jobban érzem magam bármi van. Nem vagyok rossz ember, mert mindenkinek segíteni igyexem, nem mindig tudok, általában én adok választ az ilyen kérdésekre, de most nem tudom mit tegyek, mert rólam van szó.
Nem sajnáltatom magam, azt egyenesen utálom, csak ma rámtört az érzés, és nagyon rossz, hogy nem akar látni, hogy tovább tudjon lépni, persze én barátja szeretnék maradni továbbra is a közelében, és egymást támasztani, ki is egyeztünk ebben, de most nem akar látni, nem haragszik rám ezt hozzá kell tennem. De rossz érzés; segítségeteket kérem kedves, és tisztelt felhasználók =)
válasza:Igaz ekkor 19 voltam, de próbáltam elfoglalni magam. Nagyobb hangsúlyt fektettem a hobbimra, többet jártam emberek közé, próbáltam újakat megismerni, zenét hallgattam.
22/N
válasza:#1
Köszönöm! $okat dolgozom viszonylag, és nincs energiám, meg inkább ilyen szobapáfrány életű vagyok. Filmek, játékok. Régen sportnak éltem, de már nem bírok belefektetni semmit.
#2
Beszélünk facebookon, de ez még rosszabb, mintha egyáltalán nem beszélnénk.
Egy kissé labilis emberről beszélek, és ez az oka, hogy a támasza akarok lenni, hogy ha rossza helyzete - kezemet tudjam nyújtani.
válasza: válasza:Egy éve azaz 23 évesen volt egy kapcsolatom ami kb 4 hónapig tartott,de előtte 2 évig volt a legjobb barátom,és bár nem éreztem iránta olyan igazi szerelmet,de szerettem,kedveltem,mint embert. Szóval a szakítással egy barátot is elveszítettem,mert többet nem kerestük egymást. Első két napban sírtam sokat,de a sírás oka inkább az volt,hogy ilyen rossz ember vagyok,hogy senki nem tud szeretni,elviselni stb. Azután folytattam tovább a sportolást és a tanulást, több energiát fektettem a még meglévő barátnőimbe és velük eljártam programokra. A lényeg,hogy próbálj meg emberek között lenni.
Volt egy sokkal nehezebb is, 20 évesen ért véget életem nagy szerelme,na akkor kb két hétig csak a földet bámultam és sírtam,azon agyaltam,hogy öljem-e meg magam,tényleg azt hittem,hogy az élet itt véget ért. Aztán kikapcsoltam és egyik buliból a másikba egy hónapon át,mindegy volt kikkel megyek csak menjek valahova. Hónapok sőt hát évek kellettek míg bárkire rá tudtam nézni. Igazából arra tényleg nem volt gyógyír,nem érdekelt senki,se barátok,se sport,semmi,olyan szürke volt minden évekig. Aztán kényszerből barátkoztam és próbáltam hobbyt keresni. Szerintem az igazi gyógyír majd egy új szerelem lesz,addig pedig meg kell próbálni egyedül is normális életet élni ami elég nehéz.
#3
#4
köszönöm szépen =)
azzal van bajom, hogy nem akar látni. tudok róla gond nélkül beszélni, sőt szívesen.
A gondom, hogy nincs kivel beszélnem, nincsenek barátaim
az életem röviden napjainkban:
1/3 nap
hajnalban kelek, megyek dolgozni 24 órát.
2/3 nap
hazafelé reggel megiszom egy sört ha szar napom volt előzőleg a munkában, lefexem aludni, nem is eszem, olyan fáradt vagyok, estig alszom, kb 18 felkelek, és a családommal vagyok egy kicsit, de a gépemet rendezem, állítom főleg.
3/3 nap
unatkozom, mert a munkában 24 óra alatt kiinternezetem magam. max megnézek egy filmet, miután délig aludtam.
U N A L O M
válasza:Majd megenyhül, és jól fog neki esni a társaságod.
Amugy nektek 100% hogy szakítanotok kell?
A viták abból adódnak hogy nagyon külömbözőek vagytok vagy abból hogy más össze nem illő emberek?
#7
Köszönöm szépen!
mi már 100% szakítottunk.
más emberek vagyunk. de szerintem ugyanaz a kettő (nem?)
az én hibám:
elfelejtek mindent hiába figyelek, fáradt vagyok - nincs rá elég energiám, és 1x megszóltam, hogy bánjon finomabban a padlón lévő drótommal.
az ő hibái:
nem tud alkalmazkodni, mert a családommal laktunk, és neki azonnal kellett a fürdőszoba, konyha, meg zavarta mikor eljöttek pár napra a nagyszüleim, vagy a nővéremék.
válasza:Mi 4 év után, közös döntéssel szakítottunk...kegyetlenül fájt..
Én 2 hónapon keresztül, szinte mindennap sírtam, mert annyi hiányzott/ hiányzik...ugye szinte beleőrültem abba, hogy nem tudok róla semmit...hogy mit csinál, hova megy, kivel van...
Nekem anyukám sokat segített, a bartánőim, és az, hogy eljártam bulizni...
3 hónapja vagyunk külön, pasizni még nem bírok....egyszerűen még undorodom tőlük ha mondhatom ezt, mert a régi barátomat keresem bennük.
Szóval én bulizgatok, melózok....lefoglalom magam :)
és várom, hogy majd az igazi betoppanjon :)
A barátom meg 0-24 ben dolgozik szerintem, csinálja a vállakozását, kocsit szerel, haverjaival van.
nem tudom hogy hiányzok e neki, de nekem a mai napig igen....
25 N
Ez volt a legszebb hozzászólás! Köszönöm, hogy megosztottad velem, és a többi felhasználóval =)
Legyen szép napod =)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!