Hogy tegyem magam túl a szakításon, ha senki nem áll mellettem?

Fel a fejjel, azt tudom tanácsolni, hogy sétálj a szabadba, töltődj fel szellemileg és próbálj pozitív dolgokra koncentrálni.

Az nem segít, ha ezen őrlődsz. Kapcsold ki magad, lazíts és egyáltalán ne rágódj ezen jó nyilván könnyű mondani, de hidd el idővel jobb lesz.

Remélem azért tudtam segíteni.

24/F

Megértelek, teljesen. Engem emailben hagyott ott a párom 5 év után, pedig együtt éltünk, csak épp máshol volt akkor. Este 11 volt, nem volt kit hívni olyan későn.

A haverok/barátok egyébként csak egy szintig tudják tolerálni ezt a szakítás dolgot. Egy idő után nehezen viselik, hogy az embernek rossz a kedve, nincs energiája semmihez, nem köti le semmi. Elkezdi zavarni őket. Olyanokat mondanak, hogy jaj ne törődj vele, felejtsd el... de ezzel persze nem segítenek. Ilyenkor az ember 26 ezerszer is át akarja beszélni ugyanazt, ők viszont nem. Úgyhogy amikor ez feltűnt, inkább nem találkoztam senkivel. Utána meg azért nem, mert az ilyenek nem barátok ;)

Szóval tudom, ez most neked a világ vége, de hidd el a düh jobban segít, mint a kétségbeesés. Emeld fel a fejed, szorítsd össze a fogad és menj előre!

Tavaly szakítottunk barátnőmmel közös döntéssel 7 év után. Nem egyszerű időszak ez semmiképpen, de én azt mondom, hogy még mindig jobb most szakítani ennyi idő után, mint több év után, főleg ha ilyen minőségben élitek meg. Ahol már az első időszakban (másfél év az nagyon az) nincs meg ez, ott később még tovább romlik általában.

Ami bennem tartotta a lelket:

Olvasás, zene, munka, sport, 1 nagyon jó barátom volt csak nekem is, de tartottam a kapcsolatot a volt barátnőmmel is.

Az olvasás szerintem nagyon sokat tud adni, és hogy elgondolkodsz az igazán fontos dolgokon. Most tudod helyre tenni magad és magadban a fontossági sorrendet.

Szerencsére nagyon jó munkatársaim voltak és jelenleg is vannak. Azóta megismertem rengeteg jó embert, és mégis részben magam miatt is, de egyedül vagyok jelenleg.

Majdnem fél évet lehúztam a volt barátnőm után egy másik lánnyal, és akkor döntöttem el, hogy nem kell mindenáron egy kapcsolat. Nem voltam szerelmes, talán haragudtam is magamra emiatt.

Utána én lettem szerelmes, ott a másik lány választott máshogy 2 hónap után.

Ezt igazából azért mesélem el, hogy én főleg nem voltam egy nyitott ember, és mégis rengeteg embert ismertem meg. Lehet csak az én túlzott elvárásom, hogy nem akartam az életemben ezeket az embereket. Kicsit csalódtam a mai emberek gondolkodásmódjában.

Viszont fiatal vagy, ott az egyetem, nem tudom mit tanulsz, de ott az egyik legkönnyebb barátokat szerezni, vagy haverokat, akikkel elmehetsz legalább 1-1 buliba, vagy beülhettek valahova csak kávézni, és megismerhetsz új embereket. Hobbid?

Amúgy miért képzeled azt, hogy butának tartanak? Miért hiszed, hogy bárki lenéz? Önértékelési zavaraid vannak? Valószínű magadat nem tartod elég jónak, nem mások téged. Gondolom nem kaptad meg azt a figyelmet otthon, és ebből is fakad, és ezért is hiányoltad a barátodból is ezt a dolgot. De bocsi, nem akarlak itt elemezgetni, meg kicsit amúgy is zavarosan írtam szerintem. Már alvás előtt állok, mert reggel meló, csak még egy másik kérdésre várom a választ.

Akkor hogyan jöttetek össze? Nem mondta soha, hogy szép vagy? Hogy nagyon megfogott rajtad valami? Nem vagyok a felszín hódolója, de hazudik, akinek legalább egy kicsit ne lenne fontos. Viszont az, hogy nem dicsért meg, nem biztos hogy azért volt, mert nincs rajtad dicsérni való. Lehet neki is önértékelési problémája volt, és félt, ha megdicsér, akkor jobbnak fogod magad tartani nála. Te dicsérted?

Ha semmiben nem vagy jó, akkor hogyan kerültél be az egyetemre? Sőt, egyáltalán hogyan maradtál életben? :D

Biztos megvannak a pozitív dolgaid, csak nem akarod észrevenni, hiszen sokkal könnyebb megtalálni a rossz dolgokat. És mi az ha nem érzed magad hasznosnak, amikor igenis hasznos dolgot tanulsz?! Tudod nem mindig a jelen pillanatnak a minősége számít, hanem a szándék, ami benned él. Hogy mit akarsz az életben, hogy miért akarod az életben azt, amit. És itt a lehetőség, hogy változz. A lehetőség, hogy kezedbe vedd az életed.

Lehet azt gondolod, hogy nehezen tudsz másokon segíteni, ha magadon sem tudsz, na de pont ebben van a lehetőség. Látod, hogy milyen problémái lehetnek az embereknek, látod a sebezhetőséget, látod az elmúlást, látod a változást, és ha megoldást találsz rá, akkor nem csak magadnak segítesz, hanem ott a lehetőség, hogy másoknak is segíts. Minden probléma egyben lehetőség.

Nekem sok mindenben kevés esélyem volt, és mégis sok mindent megcsináltam. És sok mindent nem, amiről azt mondták mások, hogy fontos, de nekem nem volt az, de majdnem elhittem nekik, és majdnem kicsináltam magamat mások álmaiért. És feladtam az enyéimet, amiért most 27 évesen küzdök. És én pl. ezért próbálok meg minél több embernek segíteni, hogy ne kövessenek el olyan hibákat, mint amilyeneket én elkövettem. Szerencsére jelen pillanatban, és az elmúlt 2-3 évemben sok emberre hatással lehettem.

Rengeteg olyan könyv van, ami segíthet rendezni a gondolataid, és segíthet az előre lépésben. Nem mindig könnyű az út, de ott látod meg, hogy mik az igazán fontos dolgok. De a közhelyeket inkább kihagynám, mert nem igazán szeretem őket. :D