Nem tudom mit csináljak?!

Párommal 1,5 évig voltunk együtt, ebből sajnos maximum az első három hónap volt felhőtlen.

Képbe került a volt barátnője, egyre többet beszélgettek, felmerült, hogy működhetne köztük megint és lefeküdtek. Ez később kiderült, miután a csaj a nyakamba öntötte az igazságot.

Magam alatt voltam, ő velem akart maradni, rájött, hogy az exxel nem fog működni. Elküldte, letiltotta azonnal, bármi beszélgetés nélkül.

Teltek a hónapok, próbáltam túltenni magam, de nehezen bíztam meg. Annyit láttam, hogy a párom nincs itt 100%-ban a kapcsolatban, hogy egyre jobban befordul. Én csak egyre elkeseredettebb voltam és veszekedtünk, mert elhanyagolva éreztem magam.

Végül megtört hogy őt marja a bűntudat, hogy az exét is megalázta, engem is, nem bír a lelkiismeretével, fel kell vele vegye a kapcsolatot és bocsántot kell kérjen, legalább. De az is lehet, hogy a lábai elé borul és szerelmet vall. Vagy az is lehet, hogy csak megkönnyebbül, hogy kibeszélheti és rájön, hogy engem akar.

Mindenesetre én kiléptem ebből, nem bírnám végig nézni hogy összejöhetnek és boldogok lehetnek, hogy ő vele tervezheti a jövőt és nem velem.

Nem értem az egészet, eldobható, tölteléknek érzem magam, aki a szívét-lelkét beleadta és az sem volt elég. Szerettem, vele akartam leélni az életem, most meg itt állok bármi jövőkép nélkül...

A döntést amint olvashatjátok, meghoztam, szakítottam, igazából csak némi vigaszra, megértésre és esetleg hasonló történerekről szóló beszámolókra vágyom. Nagyon rossz egyedül a lakásban... (Nem lakunk/laktunk együtt)

28/N