Nektek volt olyan, hogy nem értettétek utólag miért foglalkoztatok olyan emberrel mint "ő"?

Egy évig nem láttam a lila ködtől, hogy milyen is valójában. Összes haverom családtagom utálta, meg próbálták felhívni a figyelmem, hogy nem az akinek hiszem, de nekem akkor is csodálatosnak tűnt. Aztán lement a köd... Hát ahol tudott átvert amúgy, megcsalt. Volt minden. Jól megszívtam vele. Utólag csak pislogok, hogy ugyan mi volt velem.

Nálam kifejezetten "foglalkozás" nem volt, hanem plátói szerelem 11-12 éves korom között osztálytársba 8osztályos gimiben... aztán végzősként meg néztem, hogy nekem hogy tetszhetett ez a srác, mert akkor ilyen bunkó, mindenkinek beszóló volt. Mondjuk annyira talán nem volt bunkó 12 éves korában, mint végzősként... de akkor is. És nem is találtam már annyi helyesnek (sztem az lehetett az oka, hogy vagány volt, vicces).

Fokent a nokre jellemzo h olyanokkal jonnek ossze akik nem vonzzak. "Csak vmi fogjon meg benne" De azt se tudjak kesobb mi fogta meg bennuk.ferfiak tobbseget a kulso fogja meg. Sok parkapcsolat indulasakor a felek csak a kemia mukodese szerint jonnek ossze. Elvarasokat celokat terveket sem kozolni egymassal. Minek??!!! Es sirnak pofara eseskor.

Volt, persze, de ő volt az első szerelmem, ezért nyilván idealizáltam, és nagyon akartam, hogy működjön. Link volt, megbízhatatlan, a végén meg is csalt. Négy évig voltunk együtt, ami annak fényében, hogy mennyire nem működött az utolsó egy évben eléggé időpazarlásnak tűnik, de rengeteget tanultam ez alatt az idő alatt, és mai fejjel már nem követem el azokat a hibákat, amiket akkoriban. Szóval így utólag nem bánom, hogy együtt voltam vele, talán csak azt sajnálom, hogy ennyi ideig nem ment le a lila köd és így elég sokat sérültem a végén...