Szakítottam, mégis ez van. Miért?

7 év még is csak 7 év. És igen, valószínűleg a megszokás, hogy volt melletted valaki. Nyugi, én 3 éve szenvedek exem végett, hogy kidobott. Hogy soha többé nem keresett meg.

Én is kicsit megsínylem, hogy miért jutottunk addig, hogy egyedül. Pedig mi csak 1 évig voltunk együtt.

Te vagy a nő? Hány éves vagy? 22-25?

A szakításban az a legrosszabb, hogy annyira magányos vagy. Ezer ember vesz körül, de mégis egyedül érzed magad. Nálam legalábbis ez volt. 7 év sk idő. Könnyűnek tűnt kilépni a kapcsolatból de igazából mégsem az. A magány az és az egyedüllét ami kikészít.

Amit tehetsz:

- Add ki magadból! Igenis kell a szomorúság időszaka, még ha szépen is váltatok el. Meggyászolni egy kapcsolatot igenis fontos. Ezt főleg magaért tedd, ne ugrálj új kapcsolatokba hirtelen, mert annak sosincs jó vége. Adj időt magadnak. Fedezd fel a városod környékét vagy kezdj új hobbiba, tedd azt, amit szeretsz. Feszegesd a határaidat, menj ki külföldre, utazz, csinálj olyat amit régen szerettél volna. Kifizetődik! A gyász időszaknak kb. 3-4 hónapnak kell lennie.

- Menj bulizni, és flörtölj! Én ezt a 6 hónapnál korábban nem javasolnám. Gondolj bele. Egy hosszú kapcsolat végéhez értél, még csak most ismered meg azt az embert, aki fiatal felnőtt és szingli. A tiniéveidet egy sráccal élted, most itt az idő magadra. A pasizásnak is eljön az ideje, de ne ez legyen az elsődleges szempont.

Érj el sikereket, eredményeket. Lásd magadban a fejlődést, és úgy túlélsz mindent :) Nagyon kívánom hogy minden jól alakuljon! :)