Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nekem kellett volna valtoznom?
Voltam ilyen kapcsolatban öt évig és egy nap ráébredtem, hogy köszönöm szépen, de senkiért nem éri meg tönkremenni. Folyton csak én küzdöttem kettőnkért, én dolgoztam, én fizettem mindent és én gyűjtöttem össze a pénzt minden egyes nyaralásunkra. Miközben ő remekül elütötte az idejét a haverjaival. Legalábbis akkor még azt hittem, a haverokkal, aztán kiderült, hogy jó dolgában és unalmában (míg én gürcöltem) összejött egy szintén semmirekellő nővel. Szóval köszönöm, számomra ez bőven elég lecke volt arra kitérően, hogy soha az életben többet ne hagyjam magam kihasználni.
Azt javaslom, ülj le egy csendes helyre, nézz nagyon mélyen magadba és gondold végig, miért ragaszkodsz egy ilyen emberhez! Nagy valószínűséggel az önértékeléseddel van probléma és nem tudod elhinni, hogy ennél jobb életet is érdemelhetnél.
Irhatnek egy regenyt arrol, miert borzalmas otlet ujra visszasirni magad hozza. De hidd el, ez egy nagyon sok eselyt megélt kapcsolat ami egyszeruen NEM eletkepes. Hagyd. Par het es felebredsz es rajossz te is, mennyire megkonnyebbulsz nelkule.
Ne eroltesd ami nem megy. Es ez nagyon nagyon nem ment.
Te akarsz valamit az élettől (nem is különös, vagy irreális dolgokat) - ő meg nem. Ezért nem is tesz érte semmit, te meg úgyis megveszed a cigijét....
Család, ház? Neki semmi ilyen nem jár a fejében, az meg tetű dolog, hogy még a házimunkában is lusta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!