Szakítottál már úgy, hogy még szeretted a párodat?

Majdnem egy éve pont így szakított velem a barátom (közel 3 év kapcsolat után). Mind a ketten szerettük a másikat, de szinte minden nap összekaptunk valamin, és úgy éreztük, nincs bennünk semmi közös (volt, amikor alig tudtunk beszélni valamiről). A szakítás után egy hónappal ismét összejöttünk, azóta csak kisebb viták voltak, egyébként minden rendben.

20N és 21F

Teljesen friss a helyzet... Igen. Szeretem, és ő is engem. Ám én szeretnék családot, ő meg nem. Több, mint 10 éve vártam, hogy talán meggondolja magát. Hát... ezt benéztem.

Amikor azt mondtam, hogy akkor ennek ennyi a vége, akkor hirtelen azt mondta, hogy jó, próbáljuk meg. De így nem kell. Ezzel ölte meg a maradék belé vetett bizalmam. Tovább kell lépni. 38f

Igen, de akkor már csak megszokásból éltünk együtt.

Ő semmit nem beszélt meg velem - a barátaival viszont mindent, a szexuális életünket kiteregette... -, és egy idő után én sem mondtam neki semmit.

Nem csaltam meg, nem ismerkedtem másokkal, csak nem mondtam meg, hová megyek, miért, mert úgy éreztem, aki annyival nem tisztel meg, hogy velem beszélje meg, ha gondja van, akkor nem várhat el semmit tőlem.

Igen, engem állított be hazug r.bancnak, és csak lesett, mikor szembesítettem, hogy hónapok óta nincs szex, ha kezdeményezek, ellök, és képtelen őszinte lenni kettőnkkel/kettőnkről.

Én azért szakítottam a volt barátnőmmel, mert nem egyeztek a távlati terveink. Nagyon jó volt a kapcsolatunk, szerettem, szerelmes voltam bele, el akartam volna venni feleségül, csak megmondta, hogy ő nem akar gyereket, mert a karrierjére akar koncentrálni, stb, a szokásos szöveg.

Gondoltam, várok pár hónapot és megkérdezem mégegyszer, hogy végleges-e az elhatározása, hogy ő nem kaar gyerekeket, mert én úgy nem veszem el feleségül, hogy nem akar gyereket, mert én akarok.

Kért egy hét gondolkodási időt, egyedül, addig otthagytam, elmentem a haverokkal síelni. Utána mondta, hogy nem akar gyereket, de szeretne hozzám jönni, és kért, hogy ne hagyjam el.

A síelés közben egyébként éreztem valahogy, hogy ez lesz a válasza. Úh összepakoltam, és másnap elmentem a lakásból. Miután elmentem, még próbált hivogatni egy darabig, de nem vettem fel.

Most eléggé szarul vagyok lelkileg, de tudom, hogy ez volt a jó döntés, mert nekem nagyon fontos a család. Tovább kell lépnem.