Mit tegyek? Szakítsak?

Van valami család -v párterapeuta, azt esetleg megpróbálhatnátok, hát nem tudom. Csinálhatnátok esetleg azt is, de mondjuk nem nyíltan a gyerek előtt, hogy majd ugyanúgy együtt laktok az eredeti terv szerint, de megbeszélitek mondjuk, hogy nem lesztek egy pár, csak együtt laktok, és mind a ketten ismerkedhetnétek másokkal. (Nem tudom, mekkora az a ház.) És amíg esetleg te másvalakivel találkozol, akkor addig meg ő lehetne a gyerekkel, és akkor majd cseréltek. Mondjuk ezt nem tudom, mennyire jó ötlet. Talán fájna mindkettőtöknek a másikat mással látni, és megint vita is lehetne belőle. De ha már kb meghalt a kapcsolat és kihunyt a fénye... De még hátha fel lehet melegíteni! Még háthogyha csak az volt a baj, azért hidegültetek el, mert ő messze lakott, és a távolság tépázta meg egy kicsit a kapcsolatot, és hátha nem is egymásra haragudtatok, csak esetleg egymásnak , egymás előtt tudtatok csak megnyílni, és esetleg felgyülemlett a feszkó, amit a másik hiánya okozott , és egymásnak tudtátok ezt kiadni. És valamiért csak összeházasodtatok, hát lehet, hogy őt nagyon lefoglalta mostanában meg belefeledkezett a munkába, meg talán aggódott is, hogy minden az elvártak szerint, a legoptimálisabban alakuljon, lehet, hogy szorongott is, lehet, hogy te is szorongtál; hát nem tudom. Fogalmam sincs. Viszont amúgy vacilláltam , hogy ezt ideírjam-e , de most már úgy vagyok vele, hogy miért ne, szóval végülis a kisbaba által egy család lettetek, meg már végülis valamilyen szinten előtte is azok voltatok, szóval szerintem még érdemes lehet próbálni menteni ezt a dolgot. És hogyha mégegy próba, és utána reménytelen, akkor kéne továbbgondolni, hogy na most mi legyen. Meg hogy mindkettőtöknek van-e hova menni lakni meg mikor találkozna a másik a gyerekkel meg ilyenek meg mennyit adna bele az egyik gyerektartásként a másiknak meg ilyesmik. De amúgy szerintem simán lehet, hogy még lenyugszanak a kedélyek, és nem fogtok később már annyit veszekedni. Lehet, hogy ez olyan is volt, hogy "hol a csudában voltál eddig", de mondjuk én nem tudom, nem ismerem a helyzetet. Nem tudom azt se pl hogy ő mit gondol, ő mit érez, mármint a párod. Hát szerintem először próbáljátok megoldani. Mert van először a nagy szerelem, az úgyis szeretetté alakul,és csak szeretitek még egymást, viszont a folytonos veszekedés meg a gyereknek se lenne jó, szóval szerintem elsődlegesen beszéljétek meg, és hogyha minden flottul alakul , akkor okés, akkor királyság, ha meg nem , hát akkor arra ugye a szétköltözés a megoldás. Nade én nem értek ezekhez.

Lehet, hogy ő csal meg téged. Ha nem vesz komolyan és nem tisztel. Hát ilyen emberrel nem élnék együtt. Legközelebb légy résen, figyeld meg, hogy kit választasz magad mellé. A szem a lélek tükre. Ha abban látsz valami sunyítást, nem célszerű összejönni vele. Amúgy, ha ennyire emlegeti a megcsalást, nagyon sanszos, hogy ez jár a fejében, szóval én arra tippelnék, hogy megcsalt téged tényleg. Meg amúgy is magából indul ki. Hát ha ott hahotázik rajtad a telóban, akkor szerintem nagy esély van rá. Sőt, hát lehet, hogy más hölgyre költi el a fizuját, ékszert vesz neki, vagy valami; csak nem akarja bevallani. Mert az azért elég fura hogy nem kap, vagy nem időben kap fizut; bár ez akár igaz is lehet. Hát ez szerintem borzasztó, én nem bírnám elviselni, ha ilyen emberrel kellene élnem, én visszaköltöznék ilyen helyzetben szerintem a szüleimhez. Meg ha tényleg nem is érdekli a gyereke se, meg te se, hát akkor már úgyis eleve olyan, mintha a gyereknek nem lenne apukája; szóval szerintem simán elköltözhettek, ha ez megoldható. Én nem maradnék egy ilyen ember mellett, amilyen helyzet egyáltalán nem jó nekem. Plusz a gyerek is látná rajtad, hogy szorongsz, az neki se lenne jó. Szóval szerintem én pakolnék, kivéve, ha a te házadban laktok. (2. válaszoló vagyok újra)