Szerintetek hogyan mondhatnám el páromnak, hogy már nem szeretnék vele együtt lenni?

Mindenképpen gondold át először, hogy valóban elmúlt a szerelem, vagy csak nem érzed jól magad a kapcsolatban, a kettő nagyon más is lehet. Én a helyedben először nem tényként közölném, hogy elhagyom a párom, hanem leülnék vele megbeszélni a dolgokat. Hogy mit érzek, mit nem érzek, mióta tart ez, és hogy mit gondolok arról, van-e bármi esély még rendbehozni a kapcsolatot, visszahozni az érzéseket. Mert ha van lehetőség, akkor szerintem ne adjátok fel, főleg ne egy két hónapos csöppség mellett. Viszont ha úgy látod, hogy nincs esély a pozitív változásra semmilyen erőfeszítések árán sem, akkor viszont ne küzdjetek és szenvedjetek feleslegesen, főleg ne a gyerek miatt.

1-es: És mi van akkor, ha esetleg az apuka, aki imádja a gyerekét, szeretne igényt tartani arra, hogy kivehesse a részét a neveléséből, törődhessen vele? Nem olyan egyszerű azt mondani, hogy "költözz el, maradjunk barátok", amikor van egy közös kisbabájuk. Az meg, hogy ne kérjen gyerektartást... Majd évek múlva, ha esetleg apuka szeretné nevelni a gyereket, és elhelyezési pert indít, anyukának majd hirtelen eszébe jut, hogy ja de sose fizetett gyerektartást... Aztán majd utólag be akarja hajtani (Kérdező, nem téged akarlak bemocskolni, ne vedd ezt személyes dolognak, de sajnos nagyon sok ilyen sztori van, és ezt most csak általánosan reagáltam az első hozzászóló remek ötletére).

Szegény gyerek, ha megtudná, hogy az anyja bajként gondol rá... Mi a francért szülnek ilyen felelőtlen emberek gyereket, azt sose fogom megérteni... A hozzád hasonló emberek termelik ki a világ elmebetegjeit, mert már babakorukban ilyeneket gondolnak róluk, így nem csoda, hogy felnőtt korukra lelki betegek lesznek.

Elmúlt részedről a nagy szerelem... felnőtt emberként (gondolom, mármint, hogy nem 14 éves vagy bármennyire is arra enged következtetni ez a "nagy szerelem" duma) de tényleg úgy gondolod, hogy akik 25-30 éve együtt vannak, azok még mindig nagy lángoló, rózsaszín szerelemmel szeretik egymást? Hát, nagyon nem. És ha ezért mindig szakítasz majd, akkor egyedül fogsz megöregedni azon gondolkozva, hogy "hát, miért nem vagyok éppen nagy szerelmes?". A szerelem elmúlik, a szeretet megmarad. És ez az egy, ami mindig így lesz.

Tipikus nő! Te mindenben hibátlan vagy? Itt csak azt olvasni,hogy megcsalás az ő részéről, meg ilyenek. Olyan vagy mint az én idióta exem, az is, itt előadta,hogy unalmas plusz nem szeret már úgy mint régen, azt utólag csak kiderült,hogy már alattam megismerkedett valakivel... Csak én voltam az unalmas a rossz meg meg minden. Te tökéletes vagy??????????????????????? Állj elé és mondd meg és minek szültél ha már elmúlt a szerelem? Hogy csóri gyerek szívjon a te önzőséged miatt? Azért szültél,hátha együtt maradtok? Istenem, kár,hogy késő az te fajtád bárcsak ne szaporodna.