Miért nem tudok szakítani, ha már nem vagyok boldog és biztosan tudom, hogy nem szeretném folytatni?

Ezt hívják akaratgyengeségnek....

Amíg nem tudod a saját érdekeidet a párod érdekei elé helyezni addig nem fogsz lépni, mert megsajnálod és visszakozol.

Az élet úgy működik, hogy döntéseket hozunk,aminek vannak következményei, ezeket fel kell vállalni és előre kell haladni. Lehet hogy rossz döntést fogsz hozni és egyedül maradsz, de az is lehet hogy mindketten találtok számotokra megfelelő partnert.

Ha nem érzel magadban annyi erőt, hogy a párod szemébe nézzél miközben elbúcsúzol, egy könnycsepp láttán már azonnal elbizonytalanodsz, akkor marad a levél.

38F

" nagyon mély lelkiismeretfurdalás"

Ezért nem tudsz szakítani.

Az empátia az első dolog,amit ki kell zárnod,ha megakarod tenni !

Azt írod,ideig-óráig működnek csak a megbeszéltek.

Akkor miről beszélünk?

Nem tartja magát a megbeszéltekhez,folyamatos veszekedések vannak köztetek.

Se neki,se neked nem jó !

Kérd a barátaid támogatását,ha úgy alakul,minél előbb zárd rövidre a dolgot,mielőtt kicsináljátok egymást idegileg.

Bátorság,hajrá !:)

Hallgass a szívedre, ne az eszedre!

Ha a szíved mélyén már nem szereted, szakíts vele, amíg nem késő. Sajnos nem egy ismerősöm járt úgy, hogy pl teherbe esett, a lány sajnos nem volt boldog, de érdek kapcsolatban vannak a gyerek miatt..nem egyszer kapok ilyen üzeneteket. Ez csak egy példa a sok közül.

26 éves vagy, előtted áll az élet, megtalálod az igazit. Lehet kell egy kis idő amíg te és a párod is lelkileg helyre álltok, de az idő minden sebet begyógyít! :-)

Kapcsolatfüggőség.

Minél tovább húzod a dolgot, annál rosszabb lesz.

Ha nem akarsz vele lenni, akkor minél előbb szakíts vele, és add meg neki a lehetőséget, hogy találhasson mást. És magadnak is.

Személyes élmény: az exem volt a legdrágább pasi a világon. Egy törődő, odaadó, udvarias, kedves vicces fiú. DE! "Megfojtott." Nem találkozhattam senkivel, nem mehettem sehová, mondván képes vagyok őt egyedül hagyni, nélkülem ő halálra unja magát. Nem az, hogy férfiakkal nem találkozhattam: EMBEREKKEL nem találkozhattam fősulin kívül.

Magányos volt, nem voltak barátai, se hobbija.

Én meg feladtam az összes barátomat, és a hobbimat és majdnem teljesen miatta.

Mivel ez volt az egyetlen hibája, sokáig elintéztem magamban azzal, hogy "csak túl ragaszkodó" meg "senki sem tökéletes". De egy év után már kikészültem. Nem bírtam aludni, majdnem megbuktam a vizsgáimon, rengeteg híztam, sírógörcseim voltak. Aztán nem bírtam: szakítottam vele. Most utólag látom, hogy sokkal korábban ott kellett volna hagynom.

Szerintem veled is a helyzet, így látatlanban. A barátod alapvetően nem rossz ember, vannak apró gyarlóságai, és úgy érzed, hogy ez még nem szakítóok. Azon kívül - mint az én exem - szeret téged. De ha nem szereted, akkor nem szabad vele együtt maradnod, mert úgy jársz, mint én. Szedd össze magad, ülj le, beszéld meg vele. Ha tényleg rendes ember, akkor meg fogja érteni.