Párom nem tesz meg semmit értem, szakítás?

már kínomban írok ide.. az a gond, hogy van egy lassan 5 éves kapcsolatom, viszont az utóbbi kb. 1 évben semmi szeretetet nem kaptam a páromtól, beszólásokat, bunkózást annál többet. én végig elnéző voltam, nem sértődtem meg, még ha nagyon fájtak is a beszólásai, hisz mindig volt mire fogni. (vita az anyjával, munkahely váltás, mindig volt valami feszültség forrás, amire ráhúztam, hogy emiatt ilyen velem.) azonban megelégeltem, hogy úgy beszél velem, mint egy darab szral, nem becsül meg, nem értékeli, hogy egyáltalán vagyok neki... így egy nagyobb vita folyamán arra jutottunk, hogy tartunk egyfajta szünetet. nem szakítunk, csak kicsit hanyagoljuk egymást, mondván, hogy a párom is rájön, hogy szeret-e még egyáltalán, és akar-e küzdeni értem. (ő amúgy végig azzal jött, hogy nagyon szeret, nem akar szakítani. és hogy nem direkt bunkózott velem.)

ez már 3 hete volt, csak hébe-hóba beszéltünk ilyen alap-semmi témákat. viszont azt vettem észre, hogy míg én szenvedtem, hogy hiányzik, de vártam, hogy majd ő tesz valami lépést, addig ő új barátokat szerzett. új lány barátokat. nem vagyok féltékeny típus, nem akadtam ki ezen, de kicsit furcsán jött ki a helyzet, hogy mikor "küzdenie kéne értem", mert állítólag a szerelme vagyok, és velem képzeli el a jövőjét, addig a "szünet" alatt, amíg éppen nem beszélünk, lányok társaságát keresi a munkahelyén.

most vagy csak féltékennyé akar tenni, hátha abbahagyom a "jégkirálynő" szerepet, mert esetleg nem tud/nem akar bocsánatot kérni, vagy tényleg nem szeret már engem, csak megszokott, de túl gyáva kidobni..

mikor szóvá tettem, azt mondta, hogy engem szeret. furcsa.

szerintetek mit tegyek? Lányok, ha a helyzetemben lennétek, adnátok esélyt egyáltalán?

nem azt várom, hogy virágokkal bombázzon napi szinten, de azt hittem, hogy ha kicsit eltűnök az életéből, akkor rájön, hogy hiányzom neki, és elkezd értem kézzel-lábbal kapálózni - ahogy azt állította mindig.....

(23 N / 24 F)