Mit csináljak, ha szeretjük egymást, de időről-időre szakít velem? Nem tudni a pontos okát.

Sziasztok! 2,5 évet voltunk együtt a párommal. Ebből két évig együtt éltünk, majd tavaly tavasszal szakított velem, és elküldött. Nagyon megszenvedtem a dolgot, de valamennyire ki tudtam belőle jönni. Augusztus végén írtam neki egy üzenetet, hogy elmennék a maradék cuccomért. Ekkor már nem bíztam benne, hogy bármi is lesz, és nem is akartam ebbe ringatni magam. Így határozottan, kedvesen, de fenntartásokkal mentem. Mikor megérkeztem, közvetlen volt velem, és próbált szóval tartani, hogy nehogy csak úgy lelépjek a cuccommal és annyi. Szóval mondanom sem kell, hogy megbeszéltük a dolgainkat, és elkezdtük felépíteni, nagyobb energiával újból a kapcsolatunkat. :) Csodás fél évet töltöttünk együtt, kisebb-nagyobb civakodásokat leszámítva. Nagyon szeretjük egymást, de az elmúlt két hétben teljesen kiakadt valamin. Szomorú, eléggé melankólikus, magába forduló és könnyen kiakad dolgokon stb. Persze ez máskor is megesett. Ennek egy vasárnap esti komoly vita lett a vége, részéről szakítás. Azt mondta hogy szeret, de nem tud elfogadni. Valami hiányzik neki, és így nem tudja az életét leélni velem. (2 hete még velem tervezett, és szerelmet vallott. ) Eddig házakat nézegettünk, és együtt terveztük a jövőt. Nem akarom őt örökre elveszíteni, úgy hogy ne tudjak róla pár mondatot néha, de így nem akarok együtt lenni sem vele. Ezt nem tudom lelkileg vállalni, hogy ezt mégegyszer megteszi, mert szeretem őt és ez nagyon fáj, és én jövőt építeni szeretnék vele. Nem felépíteni, aztán eldobni. :( Egyszerűen ez a "halál". Szóval nem is tudom mit akarok. :D Vagy hogy mitévő legyek most.