Miért nem tudnak helyesen szakítani a nők?

"Ha a párom nem kedves velem, nem tisztel, nem becsül meg, és kiderül hogy egy bunkó sz.ar alak, közben megismerek egy kedvesebb férfit, aki férfi, és nőként kezel, akkor az utóbbival össze jövök, és persze szakítok, miért várnám ki a kapcsolatom végét? "

- mert sokszor a "rosszfiúban" van valami, amiről a nő nem tud lemondani. Ez olyan függőség, mint a drog, a drogost akár meg is alázhatod dealerként, ha ki van éhezve, és tudja, hogy jó anyagod van. Sok nő lát valamit az aktuális párjában, amit másban nem, vagy úgy gondolja, mástól nem kaphatja meg, ezért eltűrik egyesek még a fizikai bántalmazást is. És megy a a panaszkodás, hogy rossz a kapcsolatom, meg egy bunkó, és megcsal, de vele maradok, mert hát ő amúgy egy olyan pasi...

De ez már más terület, nem függ össze a kérdéssel.

A nők miért esnek bele inkább depresszióba, mint a férfiak? Tehát, ha már jó ideje nem jó a kapcsolat, megvan az elhidegülés, akkor sem tudnak igazán kilépni, és miért van meg a depresszió érzése, ha egy olyan embert engedek el, akivel nem volt jó?

Köszi, hogy ezt leírtad!

"Én is ezért nem merek kilépni a mostani rossz kapcsolatomból... "

- jó, ha ezt belátod, sokan tiltakoznak, és hazudnak önmaguknak, hogy de jó amúgy, még maradok benne.

"önbizalom hiányom van"

- ha megengeded, hogy segítsek: https://www.youtube.com/watch?v=vFvYiqZSj0s

"hogy mi lenne velem nélküle"

- értékes embernek tartod magad? Boldog tudsz lenni egyedül? Tudod élvezni az életet egyedül? Mi tesz boldoggá?

"nem találnék olyat akivel hasonlóan élek át dolgokat"

- miért nem? Nem találnál, vagy nem hiszed, hogy találnál?

"nem tudom elképzelni s nem is akarom, hogy mással van együtt , mást fog szeretni."

- ne arra gondolj, hanem arra, hogy Te mással boldog vagy, jól érzed magad egy új kapcsolatban, amúgy meg ha igazán szeretsz valakit, akkor képes vagy elengedni is, mert ha azt akarom, hogy a másik boldog legyen, akkor azt is el kell fogadnom, hogy az igazi boldogságot számára nem én fogom megadni, hanem egy másik személy.

"Mert ha kidobom az asszonyt, akkor úgyis ott fog beléd rúgni ahol ér"

- ne haragudj, de ez intelligenciaszint kérdése. Én nem bántottam a csajt...

"ezért sanszos hogy te fogod rosszul érezni magad"

- azzal, hogy belekezdek egy kapcsolatba, vállalom azt is, hogy mi van, ha vége lesz, amire törekszem, hogy ne következzen be.

Pontosítok, az nem baj, ha a kapcsolat megromlott, és ekkor találkozol valakivel, akivel kapcsolatban azt érzed, hogy érdemes kapcsolatot kialakítanod. Itt a fő probléma az, hogy sokan inkább szenvednek a kapcsolatban, mindaddig, míg nem jön valaki más, ahelyett, hogy kilépnének. Illetve én hasznosnak tartom, ha egy szakítás után eltelik x hét/hónap, hogy az ember lezárja az előzőt, és az új kapcsolatba ne kavarjon be, hogy még megy egy-két sms, még összefutottunk, mert nálam maradt a fogkeféje stb.