Egy ember életében, miért csak egyetlen esély jár egy másik embernek?

Barátommal mi adtunk második esélyt magunknak.

Mostmár sokkal jobban megvagyunk, mint régen.

Ha elromlik a hajszárító akkor megjavítod vagy kidobod?

A tárgyakhoz való hozzáállásunk és a társadalmi berendezkedésünk igencsak kihat a kapcsolatainkra is.

Ez most ilyen picit kocapszichológia lesz mert ugye nem vagyok az, de én úgy vettem észre, hogy az emberek úgy állnak a kapcsolataikhoz ahogy a tulajdonukban lévő tárgyakhoz.

Aki egyből kidob mindent az nagyobb eséllyel fogja ugyanezt tenni a kapcsolatával is mint az aki mondjuk szentimentális érzések miatt nem akar kidobni egy olyan valamit amihez még kötődik, de gyakorlati szüksége nincs rá.

Hogy ez most jó-e vagy rossz azt döntse el szubjektív megítélés alapján mindenki.

Jaguar,

a hajszárító jó példa. természetesen kidobom, mert veszélyes így használni.

ugyanígy a helyrehozhatatlan károkat egy kapcsolatban - mint pl. a nőverést elnéző hozzáállásod egy másik kérdésben - szintén nem foltozgatni kell, becsukni a szemem, és remélni a legjobbakat.

7#

Ha számodra egy pofon már nőverésnek számít akkor a te fejedben vannak gondok.

Tudod mi a nőverés? Az, ha egy férfi a fizikális erejét kihasználva megVERI a nőt. Hasba vágja, lenyomja a földre és olyanokat csinál vele ami ellen egy nő nem képes védekezni. Ez nőverés, egy pofon nem.

És az mi amikor egy nőnek mondasz valami neki nem tetszőt, lehet egy disznóvicc vagy szexuális ajánlat, ő pedig relfexből pofon vág, akkor minden oké, jogos reakció? Kicsit el kellene gondolkodni ezeken...

nem kellene, ne szintezgessünk.

nem kell pofonvágni a nőt, se hasba rúgni, és akkor nem merül fel a dillemma, hogy átléptünk-e egy határt.

megáll az eszem, hogy nekem kell megvédeni az álláspontomat.

viszont ha írásban is ilyen agresszíven és támadóan lépsz fel egy elméleti dologgal kapcsolatban, könnyen elhiszem, hogy élőben szintén a tettek mezejére lépsz, ha nem felel meg neked valami.