Miért? Miért? Miért?

1 hete zártam le egy 1 éves kapcsolatot.

Nem is igazán nevezném ezt kapcsolatnak, jól elvoltunk mint a barátok, ... majd alakul címszóval, ...csak, nekem voltak érzéseim.

Hetente 1x találkoztunk,azt éreztem hogy nem érdeklem, de mindennap felhívott. Mintha csak unaloműzésből hívna el, .. ez a nincs ló, jó a szamár is érzés :/

A vége felé már féltékeny voltam (aminek nem adtam hangot)

MEgkérdeztem hogy van e vkije, vagy volt e? A válasz "nem" volt. Annyira ezek a gondolatok jártak a fejemben, hogy hülyének néz, csak arra kellek neki, ... hogy megmondtam neki hogy hagyjuk ezt rá. Többet érzek iránta, ez a felállás már nem megy.

Nekem ez kevés, ... és nyilvánvalóvá vált, hogy Ő meg többet nem akar/nem tud adni. (a "de" és a kifogás)

Hogy Ő nagyon szeret, fontos vagyok neki, nem volt senkije. Nehéz elhinni ezeket, mert a viselkedése nem ezt sugallja. És most is azt gondolom hogy ezek csak a szép szavak. NEm tudom mit higgyek, nem akarok naiv és hiszékeny lenni, akit hülyének lehet nézni.

Vannak érzései, pasihoz képest elég lelkis, ...

Miért?? : Azóta minden nap bejön. De kettőnkről semmi. A minap felhívott, hogy mi újság, hogy vagyok? Majd a beszélgetés végén, hogy még mielőtt azt gondolnám, neki is nagyon rossz most, hogy ez van. Vagy hogy engem már nem is érdekel??

De ezt is mért kell?? Mit vár mit mondjak?? (Annyi mindent mondhattam volna, de "erre nem tudok mit mondani"-t válaszoltam.)

És mikor bejön a melóhelyemre, beszélgetünk, mintha mis em történt volna. Vidámnak mutatom magam.

Már gondoltam hogy bunkó leszek, hogy minek jön, nincs miről beszélnünk. (de normálisan zártuk le, nem akarom elrontani, ... báár lehet ez lesz a vége)

Fent akar tartani egy baráti/ismerősi viszonyt sztem. De nem gondolja hogy ez nekem rossz??!!

Azon sem tudok elmenni, hogy ha nekem nem kell vki, akkor nem keresem, a társaságát sem (pláne ha tudom, hogy vannak érzései).Lezártuk, mért keres?

Megérteném, ha akarna, .. de nem! Mer akkor lépett volna. Mért nem lép ki az életemből??

n/28