Normális, hogy a szakító fél szenved jobban?

Valószínűleg más nincs aki foglalkozik vele, és még Te is jobb lennél, mintha nem lenne senkije, mert vlki legalább ránéz, és ezzel emeli az egóját is. Szerintem. De ez csak egy tipp, ne vedd készpénznek, és nem engem szidj éjszakánként, ha igazam lenne véletlenül!

Attól, mert úgy gondolta, hogy kapcsolat nélkül boldogabb lesz, nem biztos, hogy a valóság is ez. Lehet rájött, hogy még mindig szeret, vagy csak furcsa neki, hogy nincs kapcsolata, de az is lehet, hogy semmi köze hozzád, csak nincs tisztában saját magával.

"De én nem nézek rá, nem találkozunk és nem is írok neki csak ő. Minden hülyeséggel betalál csak irhasson. Nosztalgiázik, nagyon aranyos, de nem viszi túlzásba. Szóval nem értem. Én meg is mondtam neki, hogy engem nem érdekel, reszemrol lezárva a dolog." Én voltam, akinek reagáltál, szám szerint azt hiszem, a kettes. Csak azért mondom ezt, mert nálam is volt és van ilyen a mai napig, nem egy pasival. A vége minden esetben az, hogy rájönnek, vlmi értékes mégis volt a kapcsolatban, ami miatt vágyódnak utánad. Nem feltétlenül a testiség, hanem vlmi más is akár. Én is megmondtam mindenkinek, h le van zárva a dolog, ha kidobott, akkor oka van. Rendszerint ezek az emberek el is mondják nem egyszer, hogy ez és az milyen jó volt Veled, aztán akár azt is, h milyen dolgok veszítettek a szakítási döntéshez.

Ez attól is függ, miért szakított. De amúgy ez az állapot csak addig maradna fenn, míg nem találna új csajt.