Miért bírják jobban a nők általában a szakítást érzelmileg?

Én nő vagyok, és nekem attól függ mennyi idő túl lenni egy kapcsolaton, hogy mennyire szerettem még az illetőt amikor véget ért. Amikor én szakítottam akkor nyilván én léptem tovább előbb, viszont amikor velem szakítottak akkor fordítva történt a dolog.

szerintem érzések kérdése az egész.Meg persze, hogy mennyire ragaszkodó típus az ember.

A férfiak szerintem is érzelmesebbek ilyen szempontból. A nőket erősebben befolyásolja a családfenntartás. A szakításból kiderül, hogy azzal a férfival nem fognak családot alkotni. Onnantól kezdve a férfi nem érdekes a nő számára. A férfiaknál ez nem játszik, ők akárhány nővel szívesen vannak.

Persze vannak más szempontok is, ami miatt azért mégiscsak nehéz a szakítás mindkét nemnek, de a fenti különbség megvan.

Szerintem a szakítás mindenkit megvisel.

Feltéve,ha a kapcsolat nem valami langyos víz volt...

Úgy értem,ha igaz kölcsönös szerelem volt,akkor mindkét félt megviselheti.

Szerintem is baromira emberfüggő. De belegondolva, akinél így működik, annál valószínűleg azért, mert nem fojtja vissza a bánatát- amikor sírni kell, akkor sír, amikor hisztizni kell, akkor hisztizik, tömi magába a fagyit, ott vannak a barátnők, akik tényleg megértik, támogatják, és nem gúnyolódnak rajta, hogy milyen kis gyenge punci, hogy fel meri vállalni az érzéseit. Így persze, hogy könnyebb átlendülni rajta. Mert ha belegondolsz, a szakítás is egy gyászfolyamat, az érzelmi reakció nagyon hasonló ahhoz, ami akkor van benned, ha valamelyik szeretted veszíted el. Ugyanúgy végleges, ugyanúgy nem akartad és ugyanúgy fájdalmas. De ha nem vagy képes valahogy megküzdeni az érzelemmel, mert elfojtod, mert kínosnak tartod, mert nem mered felvállalni, akkor az még évek múltán is kísérteni fog. És nőként könnyebb felvállalni az érzéseinket, ha én elkezdek a metrón/buszon sírni (volt már ilyen) kapok néhány sajnálkozó tekintetet, hogy szegény lány, biztos tegnap este nézte meg megint a Titanicot, míg ha egy pasi kezdi el ugyanezt, hát ő inkább szánalommal és megvetéssel találkozik, mert valljuk be, ez a jó kis szexista hozzáállás, ami minket, nőket kicsit lejjebb valónak tekint, az a férfiakat sem kíméli- már ami az érzelmeket és a macsóság látszatát illeti.

Szóval szerintem ezért. Már amellett, hogy ez sokminden egyébtől is függ.