Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan lehet egy ilyen szakítást túlélni?
Csak 5 hónapot voltunk együtt, de nagyon szeretjük egymást, és nem kell más egyikünknek sem. Rengeteg probléma volt, hülyék is voltunk, és úgy néz ki, már nem mehet ez így tovább.
Én az egész életemet vele képzeltem el. Előtte volt sok barátom, de senkivel nem volt ilyen jó együtt lenni, beszélgetni, ő a másik felem, és én is neki.
Szóval hogy lehet ezt túlélni? Nem elég, hogy szakítás, de én csak vele akartam volna közös jövőt, én többet nem fogok ismerkedni, senkivel nem lesz ilyen soha. Ő volt az a bizonyos, az Igazi.
válasza:Éreztem már ugyanezt, így a szakítás után újra összejöttünk, majd újra szakítottunk, majd újra és újra...
Még ma is úgy gondolom, hogy ő azon kevés emberek egyike volt, aki számomra tökéletes lett volna, de valahol elszúrtuk, és sosem lett volna szabad éveket tölteni azzal, hogy bizonyítsuk ez nem fog menni.
Kicsit még sajnáld magad, aztán állj fel a padlóról, és keress valakit, aki ugyanolyan jó, a tökéletes nem létezik amúgy sem, de majdnem tökéletes több is van.
válasza:Sose fájt még ennyire...
Itt van 2 ember, akik nagyon szeretik egymást, meghalnának a másikért, és mégis elb*szták, és nincs másik lehetőség.
válasza:Kérdező: pont ugyanezt éreztük mi is, ezért jöttünk újra és újra össze. Ha lett is valamelyikünknek/mindkettőnknek párja, akkor azt gondoltuk a másik nyomába sem ér. Mikor újra összejöttünk, akkor pedig rájöttünk,hogy mégsem működik valahogy.
Ezért mondom, hogy fel kell állni és továbblépni, ha mindenkiben őt keresed, akkor valóban senki nem fog felérni hozzá, mert lehet, hogy humoros a másik srác is, de nem úgy, lehet, hogy érdekes a másik srác is, de nem pont úgy... amíg mindenkit hozzá mérsz, addig senki sem fog megfelelni, mert Ő csak egy van, viszont olyan emberből több is, aki önmagában értékes, és ha nem máshoz mérnéd, akkor simán bele tudnál szeretni.
#1-es
Az a gond közöttünk, hogy annyi rossz történt, hogy elrontja a jót is. Például, legutóbb azon vesztünk össze, hogy rosszul tálaltam egy problémát, mert féltem a reakciójától, mert mindent annyira rosszul értelmez.
Kb 1 hete ugyanitt tartottunk, de adtunk egy utolsó esélyt a dolognak, és tökéletes volt napokig, aztán jött egy félreértés, amiben én is hibás vagyok, és kész, vége mindennek...
válasza:(: tényleg déja vu-m van... akár az exem is lehetnél...
én akkor is a továbblépést ajánlom, egyszerűen van, hogy két ember mindenben megfelel egymásnak, csak éppen valahogy nem tudják működtetni a kapcsolatot. sajnos (főleg rövid távon) ezek az apróságok meg tovább mérgezik a dolgot, a múlt miatt már előre félsz, emiatt megpróbálod elkerülni, hogy gond legyen, és ez egyfajta önbeteljesítő jóslatként mégis bajt okoz...
nem egyszerű helyzet elhiszem, de látod, nem tudtok kikeveredni a csapdából... talán 1-2 év múlva kicsit bölcsebben már összejönne, de addigra remélhetőleg mindketten túlléptek a másikon, és megtaláljátok a boldogságot
Igazakat írsz.. :(
Ismerem nagyon, tudom, hogy neki sem kell más. Ez most nem ilyen szerelemből mondott dolog, mi ezt már az elején beszéltük, hogy végre megtaláltuk azt, aki tökéletes a másiknak, ha vége lesz se keresnénk másikat. És tényleg így gondoljuk, ő is befejezte a párkapcsolatosdit. Tényleg nem kellene nekem más, évek kellenek, hogy túllépjek..
válasza:Találtam egy ehhez kapcsolódó idézetet:
"azon elmélkedtem, hogy talán így sarjad ki a megbocsátás: nem a megvilágosodás fanfárjával, hanem a fájdalom egyszer csak fogja a sátorfáját, és az éj közepén köszönés nélkül eloldalog."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!