Íme a szakítólevelem. Talán így a végére járhatok a dolgoknak?

Hanyagolt, a telefonját rejtegeti előlem és lejelszavazta. Nem bízom benne, ezzel a levéllel hátha bevallja mi történt velünk, ha meg nem akkor megkönnyítettem az ő dolgát és ezzel az én életemet is. Mit gondoltok?

23/L

Szia!

Azért írom ezt a levelet, hogy elmondjam, nem leszünk többet együtt. Tudod, én voltam a szerelmes barátnőd. aki viszonzásra a te fontossági sorrendedben helyet nem talált. Számomra az utóbbi két hónap maga volt a pokol… Sok mindent kibírtam melletted, könnyen átnéztél rajtam, hitegettél és becsaptál. Nem becsültél meg mint nőt. Tudtad jól mire volt szükségem, lassan 4 év után egy nő már komoly kapcsolatra vágyik, és nem erre. Az utolsó csepp a pohárban az volt, mikor már csak vártam rád - miután háromszor is ígérted hogy eljössz – de az órákig tartó várakozás és a kommunikáció hiányában csak egyre tudtam gondolni, hogy végleg cserben hagytál.

És mindezek ellenére én még mindig bíztam benne, hogy meg tudjuk oldani a problémáinkat. Mire hazaértem, te már nem voltál otthon, és semmilyen magyarázatot nem kaptam tőled. Gondoltam, minden okkal történik… Azt hiszem megkönnyítettem a dolgodat, mert csak azt a választ kaptam hogy tudod hogy egy paraszt vagy és hogy bántasz. De én voltam a naiv, mert azt nem vettem figyelembe hogy titkolsz a családod és a világ előtt, és már egy közös kép is erőfeszítésedbe került, ami már magában egy nyomós érv amellett hogy csak egy játékszer voltam neked.

A hetekben észre sem vetted, hogy kicsinosítom magam neked és szexi ruhában várlak. Ettél, és én valahányszor beestem melléd az ágyba, te tévét néztél vagy aludtál. Ne mondd többé, hogy szeretsz, hogy nem akarsz velem szeretkezni, semmit, ami összeköt minket, mint egy párt. Abban a kevés együtt töltött időben is már csak a kihasználtságot éreztem, és sikerült mindent elkövetned, hogy ne érezzem nőnek magam. Talán nem tudod, de egy szerelemnek nem kell fájnia, nem kell szenvedni miatta. Sajnálom, de nem mondhatom, hogy ez volt életem legszebb időszaka, ezért se tudom tovább folytatni. Már nem maradt belőled semmi amiért szerettelek azelőtt, egy idegen maradtál számomra.

Megölted az álmaimat amit veled terveztem, és csak arra tanítottál hogyan szeressem meg a fájdalmat. Már megbocsátani se tudok. Kívánom, hogy legyél mindig elégedett az életben, mert az voltál miközben valaki szenvedett melletted. Akár megcsalsz, vagy nem szeretsz többé, bárhogy is volt, én végleg befejeztem. Most hogy minden elmúlt megtudod miért sírtam érted. Válasz levelet nem várok, amúgy se volt az erősséget keresni a másikat. Töröltem a számodat, tiltottalak. Úgy tervezem, hogy ez elbúcsúzás volt. Legyél boldog nélkülem.