Hosszú párkapcsolat ér véget úgy tűnik, hogy viseljem el?

Azt tervezem mint a barátod, pár napon belül elköltözök, ha lesz hozzá elég erőm. Ugyanúgy egy gyerekünk van. de még hosszabb ideje vagyunk együtt. Viszont nem laposodott el a kapcsolatunk, hanem mindig is lapos volt. Ettől még becsültük egymást.

Ahogy az utóbbi hónapokban egyre biztosabb lettem a válásban, úgy éreztem magam egyre felszabadultabban. És ahogy egyre kevésbé érzem magam ebbe a kapcsolatban láncolva, úgy egyre jobban tetszik a feleségem. Attól félek az lesz a vége, hogy úgy fogok szakítani vele, hogy abban a pillanatban éppen ő fogja megtestesíteni az ideális feleséget. Átéltem már párszor ezt a hullámzást, ha nem is ennyire erősen, ezért most is majdnem biztos vagyok benne, hogyha visszakoznék, és minden folyna tovább ahogy volt, akkor újra rosszul kezdeném érezni magam ebben a kapcsolatban. De mivel csak majdnem biztos, nem pedig teljesen, végül én is azt fogom mondani, és úgy is fogom gondolni, hogy ne legyen az elköltözés végleges szakítás, csak legyen próba. Miközben tudom, mert már átéltem, hogy ez tényleg rosszabb, mintha véglegest mondanék.

Nagyon rossz volt olvasni amit írtál. Ami a konkrét kérdésed illeti: jópár, és mindenféle kapcsolatom szakadt meg az utóbbi években. Ezekből sokat tanultam. Többek között azt is, hogy akármennyire is fájt, végül mindig elmúlt. Az hogy most nagyon fáj neked, azt mutatja hogy szép dolgok is voltak a kapcsolatotokban. Gyászold meg, de időnként jusson eszedbe, hogy egyszer ez a fájdalom is el fog múlni.

Terápiának lehet jó, de a valóságban hülyeség hogy egy gyerekkel semmit sem fogsz érni. Amikor én voltam ilyen helyzetben, féltem tőle ugyan, de nem tartottam kizáró oknak, hogy a barátnőjelöltnek nem is egy, hanem 3 gyereke van. Elvált, egygyerekes apából pont ugyanannyi van, mint elvált egygyerekes anyából.

Annyit hozzászólnék,hogy tapasztalataim szerint nem mindegy,hogy a férfi szakít a nővel,vagy a nő a férfival.

Ha a férfi a nővel,abból még lehet visszaút,de ha a nő megsértődik,ott már nincs visszaút.