Normális ez? Veletek volt ilyen?

Nemrég hevertem ki teljesen a szakításos esetem. A végén rájöttem, hogy szinglinek lenni a legjobb dolog. Nem érdekel, mit fog rá más erre mondani, mert leszarom.

Szóval Volt ilyen velem is, de 1 hét gondolkodás, önsajnálat, sírás-rívás, depizés után ismét qrva jól érzem magam. És többet soha nem megyek bele kapcsolatba.

(Most jöhetnek a negatív lebszós kommentek)

Volt. Mi majdnem 1 évig voltunk együtt a vőlegényemmel. Aztán miután vége lett, kb 3 napig volt sírás...aztán mintha elfogytak volna a könnyeim. Nem fájt többé...viszont nem akartam mást. Úgy lett vége, hogy nem is tudtam volna megbízni senkiben.... 2 teljes évig nem is volt párom, és nem is ismerkedtem.

Egyébként összesen 4 évvel a szakítás után, 24 évesen találtam rá az igazira. Persze 2 év után voltak kapcsolataim, de nem találtam meg bennük azt amit kerestem, így hamar véget értek.

Utolsó. Én nem szóllak le, csak mondom, hogy amikor majd idősebb leszel, visszasírod a fiatalságodat, és azt hogy nem most keresel társat. Mert később csak sokkal nehezebb lesz normálisat találni. És azt garantálhatom neked, hogy előbb utóbb nagyon szomorúvá fog tenni hogy az üres lakás, üres ágy vár amikor hazamész, és senki nem nyitja rád az ajtót.

7 hidd el én is éltem át fájdalmas dolgot...az a szakítás amit le is írtam... utána évekig képtelen lettem volna férfiban megbízni...

De mégis túlléptem rajta, mert beláttam hogy csak mert az egyik akivel dolgom volt azt tette velem amit tett....még biztos hogy nem az összes férfi ilyen....nem szabad így hozzáállni...

De kívánom hogy vagy egyedül légy maximálisan boldog, vagy törj ki ebből a hozzáállásból, és keress lányt aki tényleg szeretni fog és nem ver át. Mert van ilyen, csak meg kell találni.

Ha én az első nagyobb csalódás után feladom, ma nem lenne szerető férjem akivel boldog vagyok.