Érdemes rávennem magamat a szakításra, vagy sem?

Lassan két éve járunk a barátnőmmel, és már részemről elmúlt az a "ködfelhős" szerelem. Néha úgy vagyok vele, hogy elegem van belőle, de ha belegondolok nem tudom elképzelni nélküle az életem, nagyon hiányozna és nem akarom, hogy mással legyen. A szex-el nincs gond, ő kíván engem, én is őt, de néha annyira kipróbálnám mással, és ettől sokat szenvedek mert egyáltalán nem akarok neki fájdalmat okozni. Egyszer megpróbáltam szakítani de szerintem én sem gondoltam komolyan, és amikor sírni kezdett nem bírtam elviselni. Amikor együtt vagyunk ketten , gyakran játszunk (úgyértem csiki,bunyó:)), és baráti társasággal is eljárunk, bár egymás nélkül bulizni féltékenység miatt nem járunk. Tanácstalan vagyok, nem tudom ez e a normális érzés a szerelem után. De ugyanakkor ott van az is, hogy fiatal vagyok (19F-20L). Segítsetek