Jól tettem, hogy visszautasítottam?

Nem tudom elfelejteni mert nagyon szeretem!

Sajnos itt én baltáztam el a dolgokat.

Azért kell(ene) bizonyitanom, mert csúnyán eljátszottam a bizalmát (megcsaltam) de azt megbocsájtotta mert szeret. Viszont utána meg sikerült jól belegyalogolnom a lelkébe (hasonló dolgokat mondtam neki mint amiket ti itt a topicban) ezen jól besértődött és megint kidobott, azt mondta őt emberi mivoltában még soha senki nem alázta meg ennyire és hogy kikéri magának ő őszinte és tisztességes ember volt előttem is és az is marad de ha én ilyeneket gondolok róla akkor nincs helyem az életében. Erre én bocsánatot kértem de sajnos a bizalmát és szeretetét nem sikerült visszanyernem. Tudom, hogy nem rossz ember senkit sem lenne képes átverni engem meg legfőképp nem. Azért megmondta kerek perec hogy nincs esélyem de miután találkoztunk és irtam egy szép bocsánatkérő levelet egy kicsit megenyhült utána mondta a fentieket

Senki nem akar bántani senkit azt szeretném, hogy boldog legyen. De Velem :)

Én soha többé nem csinálok ilyet (tudom mindenki ezt mondja de ezt mi már letisztáztuk, nagyon sokat vezekeltem miatta és tényleg rám sem birok nézni másra még most sem hogy szingli vagyok. Nekem csak ő kell. És tudom, hogy ő is szeret mert különben már régen otthagyott volna a fenébe ahogy irtátok második esély nem esély, az szerelem. Tiszta lappal kéne újrakezdeni mindent csak úgy volna értelme. Én is más ember lettem a leckék hatására és ő is nagyon sok mindent átértékelt. De fél tőlem, hogy megint bántani fogom. És én is félek tőle mert szenvedek attól, hogy rideg és távolságtartó ha találkozunk.