Mi a véleményetek erről? Miért gondolkodnak így a férfiak? Bocsi, hogy hosszú.

2 hónapja vagyunk együtt a barátommal, nagyon imádjuk egymást. Ez az eset tegnap előtt este történt.

Mivel nem élünk együtt, így neten szoktunk beszélgetni este. Vártam, hogy jöjjön (legkésőbb 10 körül mindig jön.) 11kor írtam egy smst. Majd később hívogattam is, nem vette fel. Éjfélkor jött fel, és beszéltünk. Nagyon zaklatott volt és fáradt. Elmondta, hogy mi dolga volt. És nem értette, hogy miért támadtam így le, miért hiszem azt hogy megcsalt. Pedig egy szóval nem mondtam ilyet, egyszerűen csak féltettem, és teljesen ki voltam borulva, hogy baja esett. De ő ezt nem érette meg és neki állt feljebb. Tegnap szakítani akart velem, mondván, hogy ő nem bírja ezt az idegeskedést. Szokása, hogy hirtelen felindulásból mond dolgokat amiket nem gondol komolyan. Most megbeszéltük a dolgot. De csak hétvégén tudunk találkozni, és félek, hogy addigra eltávolodunk egymástól.

Tudom, hogy nem csalt meg,ez biztos.

Miért akar menekülni a szakítással, és ha csak 7végén látom, akkor a fejében marad ez a gondolat, hogy jobb lenne ha szakítanánk?