Tudom hogy jó döntést hoztam, mégis fáj, mikor leszek túl ezen?

Ne keresd meg. Lehet két év is, nem kell semmit siettetni... az érzelmek dolgoznak, inkább fogadd el őket, hogy most ez van, és ez teljesen természetes és akkor hamarabb fogsz stabilizálódni.

Inkább azt mondom el, hogy nekem voltak 1-2 éves huzavonáim is férfiakkal. Sose lett jobb, sose lett az, hogy na hirtelen megszerettek, na most már hercegnőknek járó figyelmet kaptam tőlük. Nem lesz ilyen, ezért is nem vagyunk/voltunk már együtt. Idő kellett, hónapok, évek, ez az igazság. Csak azzal tudsz segíteni, ha a realitásokat teszed magad elé, és kivárod a gyógyulási időszakot, ami mégegyszer: teljesen természetes.

Sehogy, az idő oldotta meg. Teltek a hónapok, nagyon sokat gyötrődtem. Aztán elkezdtem társasági programokra járni, és terelni a figyelmemet utazással, hobbival. Tudom, hogy szokványosan hangzik, de végül így kikeveredtem az egészből.

Új ismerkedések is voltak, de eleinte sorstársakkal is sokat beszéltem. Ki lehet jönni ebből. Én sem hittem benne, de sikerült.

A negatív dolgokat kell magadban tudatosítani, vagyis hogy miért lett vége a kapcsolatnak, hogy viselkedett veled.

Mert te egy illúziót kergetsz ha csak a szép emlékekbe kapaszkodsz. A valóság az amiért szakítottatok.

Én úgy lábaltam ki belőle, hogy az illető azon tulajdonságaira gondoltam amiket velem tett, vagyis nem tett, mert amikor neki kellett volna nekem segíteni akkor ő elfordult tőlem (nem pénzt kértem, szintlépésről lett volna szó). Persze mert akkor már magasabb szintre lépett a munkájában, "jól ment a szekér", elfordult attól akire már nem volt szüksége, mert nagyobb lett a "választék". Egészen addig jó voltam amíg segítettem a karrierjében, lelkiekben stb.

Szóval ilyenkor mutatkozik meg az adott ember valódi személyisége, és ezt kellene neked is szem előtt tartani. Így sem fog gyorsan menni, nekem is majdnem 2 évembe került.

Sírtam magamat sajnálva. Sokat. Nagyon sokat, aztán bele vettem magam az életbe.

Menni fog neked is. Ne légy türlemetlen!

Kérdező, nagyon sajnálom a dolgo, az idő segít. :( legalább ki tudtál lépni, légy ezért nagyon büszke magadra!

1-es válaszoló, ugyanebben a huzavonában vagyok, csórikámmal nem lehet "önszántából" egyről a kettőre lépni, amit a kapcsolat fejlődött az az én unszolásomra volt csak. Hihetetlen hogy képesek pasik szerelem nélkül benne lenni évekig a fix szexpartner vagy "hát nekem eszem ágában sincs elköteleződni, pláne nem VELED csaje" szerepben ilyen irtó szemét módon húzva a másik idejét.

Szerintem ha 17 hónap után semmi konkrét terve velem, akkor nem is lesz, felesleges reménykedni.

Én eddig semmit sem beszéltem meg vele, igazából önmagában ennyi az indok, hogy vessünk véget ennek, ha én nem erre vágyom, ő meg többet/mást nem akar.