Lesz ennél jobb?

3 hónapja, hogy tiltottam mindenhol a másikat. 2 év se vele se nélküle, de ő velem inkább nem kategória. Én ragaszkodtam.

Nagyon sokszor megbántott, a végén volt igazán utálatos.

Addigra nálam is felhalmozódott sok dolog és nagyon sok gonosz dolgot mondtam neki.

Nem bánom amiket rá mondtam, azt bánom, hogy lesüllyedtem az ő szintjére. De már nagyrészt nem zavar, egyszerűen csak sajnálom, hogy ezzel ért véget.

Beleszerettem, de egy rossz emberbe, aki legtöbbször semmibe vett. Már levontam az önismereti kört konklúzióként, meg leszek.

Egy bajom csak, hogy időről-időre eszembe jut. Nemrég hazautaztam vidékre, ahova ő hazaköltözött.Tök nehéz, mert emiatt mindig elkezd üldözni a gondolata. Ránéztem a fb-n, meg más helyeken.

Kicsit most hibáztam. Tudom, hogy ez csak egy hullámvölgy most.

Annyira rossz néha még mindig, teljes szívemből gyűlölöm, de még egy kicsi érzelem ottmaradt, de lehet csak a nosztalgia.

Mennyi idő mire elmúlik ez az egész és jobb lesz? Gyógyulnak a sebek és érzelem nélkül tudok visszagondolni rá?

Nem akarom felkeresni, bár par napja könnyed gondolatként jött.

Nem akarok ezzel dacolni....mar elegem van, hogy ennyire a rabja vagyok, voltam. Sokkal boldogabb az eletem nelkule, jobb ember vagyok. Olyan akarok lenni, mint regen voltam, nyitott egy uj ferfira, kapcsolatra, nem ezekre emlekezni. Csak szomorusagot erzek es utalatot. Keserű.

Nektek mi segített nagy csalódásokból, sérülésekkel hamar túllépni?

Már azt is látom, hogy lesz sokkal jobb férfi meg kapcsolatom a jövőben. Nem veszteség. De akkor is valami hozzá köt.

Az se érdekel, ha ez trauma bonding, csak szabadulni akarok. Egyedül önmagam visszaépítgetése meg férfiakkal való ismerkedés segített át a depis időszakon.

Bárcsak a karma utolérni ezt a nyomorúlt férfit...