Vajon végleges a szakítás?

1,5 éves kapcsolatomnak lett most vége. Amikor megismerkedtünk, ő még benne volt egy rossz házasságban, de már a végén jártak. Viharosan lett vége, mi közben szerelmesek lettünk, ő egyből hozzám jött, ahogy a feleségével kimondták a végét. 2 gyereke van, nekem nincs egy sem. Minden olyan jól alakult, hamar megismerkedtem a gyerekekkel is. Boldogok voltunk. Aztán a gyerekekkel kezdett “gondom” lenni. Sajnos az anyukájuk nem annyira foglalkozik velük, igénytelenek 😞 a nagyobbik elkezdett levegőnek nézni. Ezt az apukájuknak szóvá tettem, aki nem szólt semmit nekem, csak annyit, hogy nem akarja őket szabályozni ez alatt a pár nap alatt kéthetente, amikor velünk voltak. Sajnos én egyre jobban befeszültem minden látogatás alkalmával. Most 2 hete viszont robbant a bomba: neki ez így nagyon fáj, h nem tudok egy hullámhosszra kerülni a gyerekekkel. Anyagilag is padlóra került, a gyerekei is hiányoztak, úgy érzi távolodnak egymástól, és ő most szeretne talpra állni előbb, több időt tölteni a gyerekekkel, és elmegy. De ez egy hét alatt dőlt el. Sírtunk sokat. Vele az a baj, hogy nagyon nem tudja kifejezni magát, képtelen a konfrontálódásra. Végül összepakolt pár cuccot és elment, de sírva, mondván még mindig nem biztos benne, hogy ez a jó döntés, szeret és fontos vagyok, de úgy érzi kicsit halványultak az érzései irántam emiatt. Nem beszéltünk 2 napig. Majd rám írt, hogy vagyok és hogy elvihetne-e még néhány cuccát. Próbáltam vele kommunikálni, de nagyon magába van fordulva, fogalma sincs mit csinál, muszáj egyedül lennie, lehet ez sok idő lesz, le kell zárnia magában dolgokat. Nagy nehezen kiszedtem belőle, hogy igen, most azt mondja engem is le kell zárnia. Azóta nem térek magamhoz. Semmi jele nem volt, hogy gondja van. Nagyon jól működtünk együtt minden téren. Lehet, hogy gyors volt ez az összeköltözés, hogy egyből hozzám jött és nem tudta feldolgozni, hogy a házasságának vége lett? Túl gyorsan hozta be az életembe a gyerekeket? Nem tudom felfogni, hogy így eldobott mindent és ennyivel ő ezt lezárta. Tudom, hogy idő kell neki, de vajon lesz még helyem az életében? Még utoljára is elmondta, hogy nagyon fontos vagyok neki. És beszélni biztos fogunk még, szerinte ő fog keresni, de nem tudja mennyi idő ez. Próbálom úgy értelmezni ezt, hogy vége, de egy kicsi hang még azt duruzsolja, hogy türelem…

Embert így összeomlani még nem láttam :(