Tényleg hazugságban éltem 3,5 évet, vagy ez csak bosszú a részéről?

A közös életünk alatt én tettem anyagilag többet a kapcsolatunkba, a lakásomban éltünk, fizettem a rezsit, a kaját meg felesben álltuk. Mikor megismerkedtünk azt mondta, hogy előttem fél évig nem volt senkivel (szexuálisan), mert elege lett a csajozásból, az egyéjszakás kalandokból, komoly kapcsolatot szeretne, hosszú idő óta én voltam az első, aki igazán megfogta. Rengeteg bókot kaptam tőle, sokszor elmondta, hogy mennyire szerelems belém. Múlt héten lebukott, hogy Tinderen írogat lányoknak, ezt önmagában még el tudtam volna engedni, ha tényleg letörli magát, de kiderült, hogy az egyik lánnyal nemcsak írogattak egymásnak, hanem többször találkoztak már és megcsalt vele. Mikor ezt megtudtam, akkor mondtam neki, hogy innentől kezdve nem fogok tudni benne megbízni, így meg nincs értelme a kapcsolatunknak, így fejezzük azt be, keressen magának albérletet, ha talált, akkor pedig költözzön el. Nyilván nem akartam annyira szemét lenni, hogy rögtön menjen, mikor tudom, hogy nem lenne hol laknia, szerintem amennyire csak lehet, fair voltam vele. Mióta ez történt teljesen megváltozott a viselkedése, közölte, hogy soha nem szeretett szerelemmel, egyébként nálam sokkal szebb nőket is megkaphat. Még itt lakik jövő hét keddig, de szinte elviselhetetlen vele egy légtérben tartózkodnom, pedig keveset vagyok otthon. Mindenért beszólogat, bunkózik velem, alig várom már, hogy kedd legyen és költözzön. Lelkileg iszonyú nehéz ezt elviselni, hogy ilyet tett velem, nőiességemben is megaláz, pluszban semmit nem tudok jól csinálni az eset óta. Úgy érzem, hogy mindent megtettem, hogy normális viszonyban maradjunk, egyáltalán nem akarok gyűlölködni, rossz viszonyt ápolni vele, szerintem attól mert vége lett a kapcsolatunknak még emberileg lehetne normális velem.