Fél évvel a szakítás után is egyedül vagyok. Normális ha még mindig reménytelennek érzem magam ?

5 évig tartott a kapcsolatunk és nehezen,de sikerült elfogadnom hogy vége. Már abban a fázisban vagyok, hogy oké ez így a jó, így kell lennie mindennek ahogyan van. De amúgy meg annyira vágyom arra, hogy szerelmes legyek. Mintha egyedül elveszve érezném magam kicsit, vagy legalábbis nem érzem azt, hogy teljes egész tudnék lenni. Valahogy az ilyen felületes kapcsolatok nem vonzanak. Néha úgy érzem rosszul vagyok összerakva, hogy annyira ufo vagyok hogy nekem tuti nem adatik meg hogy megtaláljam azt a nőt akit nekem szánt az ég. Sőt lehet nincs is ilyen. Vannak olyan pillanatok amikor meg vagyok békével a jelenlegi helyzetemmel viszont van amikor baromira lehúzom magam a béka segge alá. Van itt olyan aki hasonlóan nehezen viselte a szakítást mint én, és előrébb jár a folyamatban. Nyugtasson már meg hogy ez is egy folyamat része és nem fogom örökké ilyen párkapcsolatra alkalmatlannak érezni magam.