Másoknak is ennyire borzasztó érzés a szakítás?

Mik a zavaró dolgok?

Amúgy szereted őt?

Ha szereted, szerintem ne szakíts. Sok problémát meg lehet oldani egy kis perspektívaváltással.

A gyerekeknek se mindegy, milyen ütemben követik egymást a jövendőbeli partnerek, ha nem egy bántalmazó emberről van szó, és ő is szeret, inkább próbáljatok egymáshoz alkalmazkodni szerintem.

Nekem csak addig volt pokolian fájdalmas és rossz a kapcsolatban, amíg nem értettem, hogy miért bánt a párom (csak verbálisan), láthatóan ok nélkül.

Amikor már rájöttem, hogy nem fogad el úgy, ahogy vagyok, tehát nem is szeret, már minden lelkiismeret-furdalás nélkül tudtam szakítani vele véglegesen.

Nagyon nehéz élethelyzet, főleg akkor, ha Te viszont szereted az illetőt. Amíg szorosan együtt vagytok, addig nagyon nehéz tisztán látni a kettőtök valódi viszonyát. Eltávolodva és kívülről ránézve a kapcsolatra, csak úgy lehet objektíven megítélni a kapcsolat valódi minőségét. Nekem csak így sikerült kiszállnom a toxikus csapdából. A szakításkor rossz volt, de később egyre jobban megkönnyebbültem, hogy vége lett.