Hogyan tegyem túl magam rajta?

Hagyd őt és ha megkeres ne menj bele semmibe. Ha visszajön, akkor azzal a másikkal nem jött neki össze...

Engem is nemrég dobott ki a férjem kisbabával együtt. Az eleje nagyon nehéz, de aki menni akkar, annak ajtót kell nyitni.

Elkövetted a legnagyobb hibát, bíztál benne. Az vén rókák már tudják, hogy sose bízz senkiben, adhatsz szeretetet, adhatsz dühöt, szerelmet, kifejezheted ezer féleképpen, de egyet sose feledj, minden szó, minden tett amit adsz egy embernek, az mindig csak átmeneti, az adott perc, egy szépsége, csakis kizárólag egy ember tud egyik percen Gandhi lenni, a másik percben pedig Hitler.

Tehát ezt szeritem tanuld meg és tartsd észben, hogy te, a másik ember szemébe mindig is egy átmeneti dolog leszel, mert jön egy másik és te már csak a múlt leszel a szemében, egy szép, vagy rossz emlék....és ennyi....te meg töprengsz, agyalsz, fáj, persze, hogy fáj....mert bíztál, sose bízz senkiben, mindig úgy szeress, hogy a következő pillanatban már csak egy emlék lehetsz.

Sok időbe telik megtanulni, de utána már nem lesznek ezek, mint ami most van veled, nem fogsz ennyire sérülni és nem fog ennyjre fájni.

Ki kellene belőle ábrándulnod.

Személy szerint nekem az segített, hogy fél év múlva felkerestem az exem.

Hát az a reakció, amit kaptam tőle... bizony beindította bennem a kiábrándulást, hogy mégis miért sírtam egy ilyen nő után.

Te melyik fél vagy?

Nem lehet, hogy csak a megszokás mondatja veled azt, hogy a nagy Ő?