Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Talán kicsit zavaros lesz ,nagyon zaklatott vagyok. Megismerkedtem valakivel két hónapja. Minden a legnagyobb rendben , minden nap találkoztunk , éreztem ,hogy szeret velem lenni. Bár sosem mondta , hogy szeret , de egész nap írt ?
Érdeklődött , írta sokszor ,hogy nagyon várja már az estét , kérdezte ,milyen a napom. Nem ivott , nem hazudott és nincs senkije. Én követtem el egy hibát. Nem fogadtam el, hogy nem a szavak embere és nem mondja , hogy jó velem , vagy szeret ,vagy ilyesmi. Mindig mondta,hogy ha nem érzem , ott baj van és elhihetem, nem véletlen jön mindig hulla fáradtan hozzám. Nyaggattam. A végén beláttam, bocsánatot kértem többször és mindent megtettem, hogy helyrehozzam. De éreztem, hogy valami változott. Ma reggel már hiába írtam neki, délelőtt válaszolt valamikor ,hogy neki ez nem megy es a hiba benne van. Én mindent megtettem. Ami igaz is, mert főztem a kedvenceit , rengeteg dolgot tettem, amivel a kedvében járok. Megleptem őt , stb. Sütöttem , stb. Ma mégis szakitott messengeren.
Hiába írtam már neki, hogy beszéljünk meg , amikor jön a cuccaiért , azt írta , valamennyit majd talán beszélünk és nem az én hibám. Kérdeztem, nem fogok hiányozni ? Azt írta , hogy egyik pillanatról a másikra nem felejti el es majd az idő eldönti, de neki most ez nem megy és nincs felkészülve egy komoly kapcsolatra mégsem.
Kérdeztem van valakije , írta,nincs. Tudom, igazat mond.
Mit tegyek , ennyire elrontottam , mi az igazi ok ? Borzalmasan érzem magam.
Köszönöm a bíztatasokat is, igazán kedves tőletek , de tudom, hogy ha ezek nem történnek meg , az állandósult kérdezősködések, miszerint jól érzed - e magad itt , szomorúnak latszol , nem is mondtad ,hogy hiányzom és a hasonló baromságok , nem ez lett volna a végkifejlet. :(
Azt hittem , boldog leszek, de valójában én se tudom , alkalmas vagyok - e erre , vagy mi lenne a boldogság. Mostmár össze vagyok zavarodva végképp. Emlékszem , mennyire várta már ,hogy találkozzunk , egy nap leírta százszor és úgy ölelt ,mint aki el se akar engedni. Sokat nevettünk , láttam ,hogy nagyon jól érzi magát.
Ez bánt a legjobban. Hogy ezt nem tudtam megtartani. Nem magától mult el... Tettem érte bőven. Bemutatott a tesóinak is , a szüleinek is beszélt rólam , ők nem az országban élnek. Még csak azt se mondhatom ,hogy nem gondolta komolyan. Elrontottam.
Értem, megpróbálom elfogadni és felfogni , amit írsz, mostanra össze vagyok zavarodva , más területeken is megterhelés alatt vagyok és rendkívül nehéznek érzek most mindent emiatt.
Ha így látod , meg tudnád mondani , hogy akkor ha nem érezte , amit kell , akkor miért a nyaggatások után dobott el és miért levélben ?
És aki nem érez semmi , az írogat egész nap ?
Találtam róla régi képeket , találtam egy csomó Facebook profilját, ezeken havonta más nőkkel van, mindegyiknek azt irkálja, hogy imádja , szereti és örökké vele akar élni.
Volt egy házassága is ( erről tudtam ) ami másfél évig tartott. Azt mondta , azért váltak el, mert a hölgy még tanult... De hát ezt akkor is tudta, amikor hozzáment. Nem ? Elváltak , azonnal más nővel van fotója , ami alá szintén aláirja : örökké szeretni foglak szerelmem...
Szerintetek van valami gondja ? Valami elköteleződési probléma , vagy bármi ?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!