Miért mondja a pszichológusok jelentős része, hogy nem egészséges egyik kapcsolatból a másik kapcsolatba ugrani? Nagyon sok ellenpélda is van.

Nagyon sok helyen olvasni, hogy nem tesz jót mentálisan egyik kapcsolatból a másikba ugrani, mert nincs még rendesen kiheverve az előző, kell az egyedül töltött idő, stb. Valójában szerintük ezek a következő kapcsolatok nem lesznek hosszú életűek, mert nem tud az illető még rendesen az újra fókuszálni, illetve gyakran olyan partnert vonz be, mint amilyen a korábbi volt, magyarán hasonló problémák merülhetnek fel.

Én viszont akár az ismerősi körömben, akár itt a gyakorin is nagyon sok ellenpéldát hallok.

Anyámat például egy harmadik fél miatt hagyta el annak idején apám és azóta is együtt élnek. Ennek már 24 éve.

Annak talán tényleg nincs értelme, hogy valaki a szakítás után azért keres magának párt, hogy csökkentse a benne keletkezett űrt.

De ha valaki például egy harmadik fél miatt lép ki a korábbi kapcsolatból, az teljesen más tészta, nem? Hiszen jó eséllyel hatalmas mérlegelés előzte meg ezt a lépést, ugyanis a biztos pontból kilépni hatalmas rizikófaktort hordoz magában. Ha viszont jól átgondolta az ember és a harmadik fél mellett döntött, akkor jó eséllyel biztos a dolgában, illetve hogy az új személy miatt megéri feladni a régi kapcsolatát. Tehát ebben az esetben nemcsak búfelejtő partnerről van szó.