Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Én vagyok "bántalmazó" de mégis ő a rosszabb? A legtöbb 35 alatti nő hasonló?
Rengeteg gyerekkori traumám van, ami még kiegészült azzal, hogy fiatal felnőttként a nők a külsőm és a "menőség" és pénz hiánya miatt vagy ignoráltak vagy pedig megaláztak, kihasználtak.
Végre lett egy barátnőm aki ráadásul gyönyörű, elfogadott engem. Csak épp az a baj, hogy nagyon rossz volt az időzítés. Életem legrosszabb szakaszában jöttünk össze. Egyszerre 3 helyről is kaptam a stresszt. Egyrészt a munkahelyemről, másrészt édesapám súlyos beteg lett, anyám alkoholista szóval apám ápolása és a vállalkozásunk menedzselése is rám maradt teljesen (munka mellett), valamint az egyik exem is szétszívatott.
Az idegrendszerem csúcsra volt járatva végig szóval a legrosszabb formámat hoztam sajnos. Ez pedig a barátnőmön is csattant. Sokszor voltam vele türelmetlen, néha kiabáltam, de a tisztább pillanataimban bocsánatot kértem és elmondtam mennyire kivagyok és könyörögtem hogy legyen velem kicsit toleránsabb. Nem lett toleránsabb, sőt, egyre kevésbé lett az. Végül már esküszöm ő generált veszekedéseket, miközben vigyorgott és amikor kértem hogy tartsa szem előtt hogy mennyire rosszul vagyok és milyen élethelyzetem van akkor kibukott belőle, hogy "nem érdekel"... Gyorsan hozzátette hogy úgy érti hogy nem érdekli hogy nem jogosít fel engem csúnya viselkedésre de már mindegy volt, kimondta. Erre sajnos én is hirtelen felindulásból megpofoztam. Azóta mindenhol és mindenki előtt lejárat, kiteregette az életem, a nőknél való sikertelenségem, szerencsétlenkedésem, óva int mindenkit tőlem és mindenkitől akinek enyémekhez hasonló lelki problémái vannak. Kisvárosban élünk és nagyon sok a közös ismerős szóval ki tud hatni az életemre teljesen.
Igazságtalannak érzem ugyanis nem vagyok nárcisztikus, nem vagyok kontrolláló és nem vagyok bántalmazó. Nem érzem úgy hogy felette álltam volna és nem tartom rendben lévőnek a viselkedésem ahogy sok szintén kiabálós verekedős helyes pasi teszi, aki azért viselkedik így mert tudja hogy bármikor jut másik barátnő.
Nekem csak egy kis kitartás és régi hagyományos "jóban-rosszban" hozzáállás kellett volna. Amint helyreállt volna kicsit az életem, örökre megháláltam volna hogy kitartott mellettem. De úgy veszem észre, hogy a fiatal nők már képtelenek ilyesfajta állandóságra, nagyon maximum az ha lemennek kutyába olyannak akinek a külsejére felizgulnak de az sem a valódi kitartás és állandóság, nincs benne sok lelki érték. A szakítás óta 2 másik emberrel le is feküdt. Én pedig sírok, gyomoridegem van, szenvedek. Mégis az az általános igazság hogy én vagyok beteg, agresszív, bántalmazó, kapcsolatra alkalmatlan.
Más férfiakat is ismerek akik hasonlókon mentek át. Vagy például olyanon hogy egyetlen egyszeri botlásként, részegen félrelépett, és onnantól ő a rossz de közben a felesége szétszakította a családot, ellene neveli a gyerekét, anyagilag kisemmizte és mások előtt úgy beszél vele mint ahogy egy utolsó büdös szolgával sem szokás.
Ezek után fenntartásaim vannak bármilyen olyan történettel ahol elvileg a férfi a szemét. Pláne ha egy visszafogott, átlagos férfiról van szó.
Jól látom valamelyest a dolgokat?
válasza: válasza:Megcsalásért, pofonért vagy akármilyen bántalmazásért kibszás jár.
Simán "szétszakítanám" a családot, ha bármelyik megtörténne.
A jóban rosszban nálam nem azt jelenti, hogy bántalmazásban és megcsalásban.
válasza:"a nők ignoraltak"
"Végre lett egy barátnőm"
Hazudsz. Minimum kettő másik nőd is volt. (...az egyik exem...)
válasza:Nem látsz jól semmit.
És igen, ilyen a fiatalabb korosztály. Egyre többen vagyunk, akik nem hagyják magukat lábtörlőnek használni.
Volt egy ugyanilyen pasim, mint te. Egy szánalmas kis senki volt. Ő éppen suli/munka miatt stresszelt, és akkor szerinte megengedett volt, hogy ne beszéljen velem szépen, mert ő "kivan", nem tud még erre is figyelni. Szerinte én elkényeztetett voltam, mert rohadt "elvárásaim" voltak felé. Pl., hogy politikai témájú vitában ne nehezzen "sötét f***szopónak" azért, mert nem vele értek egyet. Meg az, hogy ne sértegesse a családom.
Meg az is nagy elvárás volt, hogy ne akassza belém a farkát akaratom ellenére, miután 20x nemet mondtam. És még ő sírt, hogy miért nem hagytam egyből, amikor ő nagyon nagyon kanos volt, majd megőrült értem, bezzeg a Sanyikának/Andriskának (be nem teljesedett gimis szerelmek) még egy koszos retyóban is hagytam volna.
A helyzet az, hogy ő is lenyomta ugyanezt a hisztit, mint te, mert a karácsonyi időszakban hagytam ott, nem beszéltem már meg vele semmit, hanem kész tények elé állítottam. Nem érdekelt az sem, hogy pont akkoriban rokkant le az apja.
Gondolkodás nélkül, higgadtan nyomtam rá a telefont, amikor fulladozó bőgéssel hívott fel, és közölte, hogy épp most megy felakasztani magát, és nála van egy csomó gyógyszer is.
Kicsit sem éreztem volna magam felelősnek, ha megteszi.
Semmit nem ért már nekem ez a "kapcsolat", sem az ember. Semmi nem volt már bennem, eszem ágában nem volt "kitartani mellette"
Azóta viszont van egy társam több, mint 10 éve. Mellette kitartok, őt szeretem. Ő soha nem bántott. Érte még az életem is odaadnám.
Így működik ez. Valakiért az életem adnám, és könnyezve mondok igent a gyűrűre, míg másra üres érzelmi világgal rányomom a telefont. Ez ilyen.
válasza:Pontosan azt tettem volna mint az állítólagos nőd. Annyi különbséggel hogy a pofont nem vártam volna meg, már akkor kirúgtalak volna amikor észreveszem hogy problémás vagy, azaz hogy az összes múltbeli sérelmeidet rajtam akarod leverni (verbálisan, mert mint mondtam a verést nem vártam volna meg). Ott van nálam a stoptábla.
Ha ez a sztori igaz menj pszichiáterhez, hátha lehet még belőled ember.
Irtózom a fajtádtól, és szerencsére fel is ismerlek titeket, legyen az baráti vagy akármilyen kapcsolat. Az első jelnél megszabadulok tőletek.
válasza:""Nekem csak egy kis kitartás és régi hagyományos "jóban-rosszban" hozzáállás kellett volna. Amint helyreállt volna kicsit az életem, örökre megháláltam volna hogy kitartott mellettem. De úgy veszem észre, hogy a fiatal nők már képtelenek ilyesfajta állandóságra, nagyon maximum az ha lemennek kutyába olyannak akinek a külsejére felizgulnak de az sem a valódi kitartás és állandóság, nincs benne sok lelki érték. A szakítás óta 2 másik emberrel le is feküdt. Én pedig sírok, gyomoridegem van, szenvedek. Mégis az az általános igazság hogy én vagyok beteg, agresszív, bántalmazó, kapcsolatra alkalmatlan""
""Más férfiakat is ismerek akik hasonlókon mentek át. Vagy például olyanon hogy egyetlen egyszeri botlásként, részegen félrelépett, és onnantól ő a rossz de közben a felesége szétszakította a családot, ellene neveli a gyerekét, anyagilag kisemmizte és mások előtt úgy beszél vele mint ahogy egy utolsó büdös szolgával sem szokás.""
Jóistengyerele. Egy bántalmazó szemétláda vagy aki áldozatpózba vágja magát. Komolyan nem látod hogy az menne le kutyába aki alád menne? Mi ez már amit tolsz? Megcsalsz, aztán még te ütsz és te vagy az áldozat.
Komolyan hányingerem van tőled. Ez valami minősíthetetlen.
válasza:"jóban-rosszban" nem azt jelenti, hogy el kell viselni a bántalmazást.
Te is tipikus példa vagy arra, hogy az onjellemzesben a tagadott tulajdonságok pont igazak. Nárcisztikus, kontrollálo és bántalmazó vagy.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!