Mennyire könnyen ismerted be magadnak hogy a legjobb ha vége lesz?

Hm, ha látom, hogy nem illünk össze, össze se jövök vele kezdjük itt.

Ha passzolunk, de nem érdeklem már, nem szeret, akkor meg szakítok, mert saját magam sokkal jobban szeretem, mint őt, nem leszek senki lábtörlője, se ürítésre szolgáló tartálya.

Egyszerűen csak tudod, hogy nincs tovább, nincs értelme folytatni. Ha pl. már többször is "próbáltátok" felfrissíteni vagy helyrehozni a dolgokat, de nincs változás, akkor mégis minek vagytok még együtt?

Ha ráadásul közben valaki más felkeltette pl. az érdeklődésedet, ne adj isten, érzéseid is vannak már, akkor főleg mi értelme nyüglődni egy langyos valamiben?

Eleinte nehéz volt,pedig tisztán láttam,mennyire küzdök,hogy fennmaradjon köztünk ez az egész és hogy mennyire egyoldalú a harcom.

Ma már nem is nagyon beszélünk,de hát így gyógyulnak csak a sebek.Muszáj volt pontot tenni a végére.

Nekem ő könnyítette meg a dolgom, mert már egy másik pasi is képben volt akivel csak kavart de még ne keféltek.

Ez már többször előfordult, e miatt nem volt bizalom és én is bunkó voltam párszor.

Ezt az utolsó pasit pedig már nem viseltem el.

Ő dobott ki mondván hogy y tök cuki és össze illenek.

Csak az a gond, hogy ezt az egészet el húzta nagyon sokáig, mert én olyan vagyok, ezt szeretem gyorsan le tudni nekem ez volt egy igazi kínzás.

Én tök könnyen szakítok,mert mindenkit megunok előbb v utóbb,és mindig rájövök,h saját magamnál jobban senkit nem kedvelek-talán csak a cicáimat?!

Nem,őket sem,de őket nem tudom megunni,úgyh ők maradhatnak a végtelenségig!!:)