Valószínűleg már soha nem fog megbocsájtani?

Életem nagy szerelme volt a nő, de a gond az, hogy a mai napig rá gondolok... És nem szép dolog, de leskelődőm utána.. Egyszerűen én nem bírom kiverni a fejemből őt... Már 2x megpróbáltuk újra kezdeni, az én kérvényezésemmel, persze, de én mind a kettőször meghátráltam, mert csak a pénzem kellett neki, és ruhák, táskák stb..

3.évig voltam együtt vele, az első 1,5évünk az csodálatos volt, én akkor elkönyveltem magamba, hogy megkérem a kezét, és boldogan fogjuk leélni az életünket... (Igen, állomvilágba csöppentem, és utána jött a valóság).

A 1,5év után kezdett huzamosabb irányba rombolódni lefelé a párkapcsolatunk, mert ügye jöttek az elvárások, anyagiak terén. És én tűrtem, mert fülig szerelmes, rózsaszín ködben voltam, ezt ő látta és kapott a lehetőségen. Sajnos igen, önfejű vagyok, mindent megakartam adni neki, meg is kapott, és több kellett neki... Én meg már ezek után besokaltam, és ott hagytam..

Nyilván sokat segítettem rajta, ezt ő is tudja nagyon jól. Csak a másik dolog, hogy durvábbra fajultak a dolgok, mert ő engem feljelentett zaklatásért a rendőrségen..

Amivel tulajdonképpen bajom nincsen, mert csak "távoltartásit kért", közben összejött egy másik fickóval, akivel szét is mentek már azóta..

A rendőrségi ügyem az még a mai napig tart vele, megyek kihallgatásokra, stb..

Nos, mint ti kívül állok, ti mit gondoltok erről? Hagyjam elveszni az egészet, és valahogyan "töröljem ki a gondolataimból ezt a nőt, és kezdjek egy új életet"?

Egyszerűen minden nehéz, de semmi sem lehetetlen, úgy vagyok vele. Mert őszintén szólva, ő volt tényleg az igazi "szerelmem",aki első látásra azt mondtam, hogy na őőőőő IGEEN KELL!! És addig hajtottam utána, még össze nem jöttünk..

Sajnos azóta minden vágyam, férfias (kedvességemet), becsületességemet elvesztettem..

Hogy, és miként tudnék ebből a burokból kilábalni??