A párommal még szakítani sem tudok, ha úgy alakul, mit tegyek?

Jelenleg 1 éve élünk együtt.

Ő körmös vállalkozó, én pedig raktáros/targoncás vagyok.

Nekem mindig 10-én jön a fizetésem: 250 ezer, amit mindig próbálok beosztani, félrerakni belőle, de hó végére valahogy sosem marad.

Neki a fizetése pedig elmondása szerint nem skálázható ennyire, mert nem tudja előre milyen lesz a forgalma, és a bevételét elmondása szerint mindig elkölti munka anyagra, ha épp elromlik a csiszoló arra, stb.

Summa summárum nekem elegem van abból, hogy azt látom, nem fejlődünk sehova, és sok a nézeteltérés is, valamint jelentősen különbözik az érdeklődési kör

( én szeretem a természetet, ő fél az erdőben stb.)

Fontos motívum még, hogy karácsony után véletlen a kezembe akadt a telefonja ( sosem szoktam kutakodni) és akkor láttam, hogy valami csávónak írt, és találkozni akart, aznap épp a haverokkal mentem volna, de mielőtt elindultam elkezdett könyörögni hogy ne menjek, és maradjak otthon vele.

Kérdőre vontam emiatt az egész miatt, ő nem tudott mit mondani, Elsírta magát és könyörgött hogy sosem akar elveszíteni és tudja, hogy ő a világ legnagyobb barma.

Ha baràtokkal bármikor el akarok menni, akkor persze kezdődik a hiszti, hogy én nem is szeretem és fontosabbak a barátaim, mint ő stb.

( A barátaimat 1 hónapban 1- szer látom mióta vele vagyok, azt is könyörgés árán, vele együtt élek, tehát minden nap vele vagyok.)

Erre rájött még, hogy eljött a Március és a korábbi 3 hónapos mekizések miatt, felrántott magára 40-50kg-ot és nagyon meghízott, ami miatt elkezdett kevésbé jól kinézni számomra, és mikor sétálunk az utcàn azt látom, hogy mindenki néz:

(“Egy ilyen csávó, hogy lehet egy ilyen nő mellett”- fejjel)

Ezeket, és a sok féltékenykedést részéről, elkezdtem megelégelni, és a napokban mondtam neki, hogy szakítani akarok, ezt én így nem akarom és nem csinálom tovább.

Erre belém csimpaszkodott, és elkezdett sírni, hogy ő mennyire szeret és nem tud nélkülem élni.

Ez megtörtént egy újabb veszekedés után, rá két hétre és megint rángatott vissza belém csimpaszkodott és sírva könyörgött nem engedett el.

(Én 23 vagyok, ő 22 éves).

Mit tegyek, ha el akarom hagyni, hogy csináljam, mikor pakoljak össze, hogy a leg”szenzitívebb” legyek és ne fájjon neki nagyon?