Mit tettel szakitas utan?

Mit tettem.

Lakast béreltem magamnak külön :)

Elkezdtem edzőterembe jarni :)

Társasagba :)

Max verem a fejem a falba miert nem léptem előbb !

Síras? Volt , örömömben :)

Inkább arról mesélj, hogy mit ettél ebben a világi lúzer, pancser senkiben?

Remélem hogy legközelebb összejön valaki akit emberből faragtak, nem pedig egy modernkori gyökér. Akkor meg fogod érteni a különbséget, de gyanítom hogy neked az előbbiek jönnek be.

Amikor már eldöntöttem magamba, hogy lépni fogok utána munkába temetkeztem, akkor már saját cégem volt, ezerrel toltam, mert az örökbefogadás volt a célom, hogy 1 kislányt egyedülállóként örökbe tudjak fogadni, mert úgy tünt abban az időben, azt mondták a dokik, hogy nem lehet gyermekem és a lakás volt a kulcs az örökbefogadáshoz.. De erről nem beszéltem senkinek. még az akkori legjobb barátnőmnek sem. Ma már áldom az eszem.. Pár hónap múlva másként alakult és minden átalakult, megismertem a férjemet és lőn csoda 3 gyermekem lett..

Szóval a munka gyógyszer a hasonló elkeseredésben lévő emberkéknek. Sok séta, minimális beszéd a multról-de tényleg-mert csak neked fog jobban fájni. A többiek meg csak mondjk a magukét, és észre sem veszik, hogy minden egyes mondatukkal neked forgatják a "kést" a szívedben. A legjobb ha nem beszélsz semmiről, és kihátrálsz az ilyen kérdésekből is, hogy "hogy vagy, sikerült már túl lenni...?

Ha pedig nem tudsz aludni éjszaka, mert sok éjszaka nem fogsz tudni, akkor filmnézés, bármi amire oda kell koncentrálnid..

Sirtam, athivtam a baratnomet, leittuk magunkat, meg tobbet sirtam, lelkiztunk, elszivtunk egy cigit, rendeltunk egy pizzat, neztunk szar reality musorokat. Ezt jo par hetvegen at megismeteltuk. Neha buliztunk is.

Kozben eljartam edzoterembe, ragyurtam a tanulasra. Letiltottam, letoroltem a telombol a kozos kepeket, a szamat, a beszelgetesunket.

Letoltottem a tindert es ismerkedtem masokkal. Nem feltetlenul kapcsolatot kerestem, bar idovel jott az is.