Hogy lehet feldolgozni, hogy egy mentális betegség miatt ér véget egy kapcsolat?

Nekem is ez volt. Bipoláris személyiségzavar, szűz 25+ év felett, azt hittem, enyém a világ, mert engem akar és szép, aztán beindult a betegség.

1.5 éve szakított, mégis minden nap rá gondolok. És ha az nem lenne elég, van egy kolléganőm, aki nemcsak kinézetre hasonlít rá, hanem kb. nyíltságra, viselkedésre is, és ami nagyon fontos, 8-9 éve van kapcsolata. Kísértetiesen hasonló a két személy, csak az egyik beteg, a másik nem.

Tehát: ha az exem nem lett volna beteg, esélyt sem adott volna nekem, rég kapcsolatban lenne, már talán házas is és szült volna másnak.

Viszont fontos megjegyezni, hogy csak nők csinálhatják ezt! Akár beteg vagy, akár nem, szabadon dobálhatod a pasikat. Ha ultraféltékeny, tényleg betegesen vele foglalkozó lennék, azt írnám, most épp mással szórakozik, és ha meglátom őket az utcán, akkor beugrok a Tiszába vagy ilyesmi... de kinézem belőle, hogy tényleg "tanult belőlem" és inkább nem lesz kapcsolata. Nem érdekel, hiszen tudom, ha lesz is, úgysem lesz annak sem értelme és azt is abba fogja hagyni. Ezért abban is biztos lehetek emberi szinten, hogy 30 felett is szűz lesz. Jah, igen, velem se vesztette el, de ez egy másik téma.

Tanulság? Mondjatok mindenkire igent, aki megőrül értetek, adjátok le a szintet, ló helyett szamár, tényleg bárki, akinek ti vagytok az igazi. Jobb egy 120 kg-os nő, aki szeret, mint egy barom beteg vagy egyedül megdögleni. Csá!

Szia!

Én pánikbeteg vagyok. Kezeltetem, de így is vannak nehezebb időszakok. Természetesen a párom mindig mindenben segít és el is fogadom ilyenkor a segítséget, de néha én is belegondolok, hogy mennyire nehéz ez neki. Szova is tettem neki és kérdeztem erről, de úgy van vele, hogy ő ezt önként vállalja, mert szeret és kitart mellettem. Természetesen ez oda vissza működik.

Egyrészt meg tudon érteni a srácot, hogy nem akart téged lehuzni, másrészt meg a kapcsolatban a nehézségekben is tudni kell kitartani a másik mellett.

24N

Örülj neki, amiért nem tette tönkre az életedet. Ne keseregj, hanem nyiss egy pezsgőt.

Írom ezt úgy, hogy 3 évet lehúztam (én hlye) egy mentális beteg ember mellett, ő köszöni szépen jól elvolt (elvan?) a saját híg fhosában, én meg belerokkantam, hogy nem tudok segíteni rajta.

Soha többé nem jövök össze mentálisan beteg emberrel.