Akik nem egyenesben szakítanak hanem kiprovokálják azt hogy a másik szakítson, azok mitől félnek hogy nem képesek egyenesen megmondani?

Ez egy nagyon aljas dolog. Szerintem egyszerűen gyerekes, éretlen emberre vall, aki nem akar felelősséget vállalni.

Mert hasznot akar belőle húzni.

Nem így fogalmaznék az én esetemben, hogy kiprovokáltam, de hasonló volt már. Szakítottam vele, hónapokig húztam, mire végre erőt vettem magamon. Nem mertem szakítani, mert attól féltem, hogy örökre egyedül maradok. Na amikor megléptem végre akkor mindent megígért, hogy megváltozik, visszakönyörögte magát én meg olyan gyenge voltam, hogy visszafogadtam. Na hát amúgy meg is bántam, már vagy fél éve kellett volna szakítanom, erre én még újabb esélyt adok... Természetesen én már elengedtem a dolgot és nem értékeltem az igyekezetét és mivel nem változott egyből mindenben b.asztattam is vele. 3 nappal később ő szakított velem. Ez sokkal jobb volt így, mert az egyedülléttől való félelem miatt plusz a megszokás miatt még kétszer bepróbálkoztam, hogy jöjjünk össze újra, de ő erősebb volt és nemet mondott. Nem tudtam volna vele én szakítani aztán ehhez tartani is magam, úgyhogy jó, hogy végül ő dobott ki.

Félnek, hogy egyedül maradnak, kapcsolatfüggők.