A nők miért így lépnek tovább egy kapcsolaton?

Tippelek! Hasonló korú volt, mint te?

Tanulj a hibából, és csak férjes asszonyokkal kezdj!

Szívesen!

A nők biztos hogy nem jobban ösztönlények a férfiaknál. Ha neked nem megy, attól még sok másnak megy, és ha van 10 pasi, mind jól szexel, melyiket választja?

Most akkor a pénz nem is számít, a külső és a magasság? Azt is szokták hangoztatni.

Mire veszekedni kezdtetek már elege lett, ahogy én is jártam. Személyes tapasztalatom, hogy a fos kapcsolatunkban évek után a barátom meglepődött, hogy szakítani akarok. Mintha ő nem abban élt volna addig, úgy hápogott. Pedig nem először mondtam neki, amit akkor is, csak szerintem nem vette komolyan. 2 héttel később már mással randiztam. A hülye nem fogta fel, hogy 2 éve szar a kapcsolatunk és ez nem 2 hét alatt ment végbe bennem, hogy tele vele a hócipőm. Persze mindenkinek mindennek elhordott, és én voltam a kva, mert nem gyászolok évekig. Ő véletlenül se volt egy szemét, mert 2 évig nem tudtuk megbeszélni, miért is nem működik a kapcsolatunk. Kettőnk között annyi volt a különbség, hogy ő a teljes környezetének iszonyúan tudott szenvedni emiatt, én meg 2 évig befogtam a szám és csak vele próbáltam rendezni a dolgainkat.

Meghallgatnám én ezt a lányt, hogy mi is történt. Maradjunk ennyiben.

Két évig együtt voltatok, tehát valószínűleg szeretett. De egy hónap állandó veszekedés elég volt, hogy ez benne elmúljon.

A végén pedig megcsalt, tehát nyilvánvalóan nem okozott gondot neki, hogy mással is szexeljen.

Elég valószínű, hogy kapcsolatfüggő, és/vagy most bizonyítani akar, hogy elég jó nő. Tiniként jöttetek össze, és még (agyilag) most is azok vagytok.

Most kicsit kiéli magát, kipróbál egy pár farkat, tapasztal ezt-azt. Jól teszi! Ezt akkor kell, amikor szingli. Majd jön valaki, akibe belezúg, aztán lehiggad.

Sajnalom, hogy ezen kell átmenned bro. Tudom mit érzel, én is ezen megyek át. Egy régebbi kérdés alatt olvastam az alábbi hozzászólást. Hátha tud neked is segíteni a sok “engedd el” “lépj tovább” “keress mást” semmitmondó bullshitek helyett:

“ Itt van szerintem valahol a kutya elásva. A legtöbb megcsalás tudod, miért történik meg? Elmondom.

Kezdjük ott, hogy miért és hogyan alakul ki a legtöbb párkapcsolat, nagyon leegyszerűsítve. Az emberek az ismerkedés során nem ismerik meg egymás valódi személyiségét, hanem egy hiányos, durva modellt alkotnak egymásról. A modell hiányosságait a saját idealizált partner-képük idealizált tulajdonságaival töltik fel kezdetekben, és kölcsönösen ebbe a modellbe lesznek szerelmesek. Ez a rózsaszín köd, a rajongás időszaka. Ahogy telik-múlik az idő, a felek egyre jobban megismerik egymást, és az annak idején elképzelt és szeretett idealizált tulajdonságokat sorra felváltják a valós, emberi, gyarló tulajdonságok, és a felek kezdenek eltávolodni, a kapcsolat kiüresedni. És ilyenkor mi történik? Feltűnik valaki, a bizonyos harmadik fél, és az ember úgy érzi, hogy azonnal szerelmes lett bele. De a trükk abban van, hogy a harmadik félnek van egy hatalmas és behozhatatlan előnye: nem ismerjük jól! Az ember párja fix, véges, definiált tulajdonságokkal rendelkezik, a harmadik félről alkotott modell pedig még friss és totál hiányos, egy csomó mindent bele lehet vetíteni. Nem az a gond, hogy az ember párja elég jó-e vagy sem, hanem az a gond, hogy >fix<, csak annyi, amennyi, nem több. A harmadik fél ezzel szemben még >bármi lehet<, és ez az, a lehetőség, ami olyan ellenállhatatlanul vonzóvá teszi. Egy ilyen kiváló projekciós felülettel, amire minden megoldatlan probléma megoldását, minden látens, nem értett vágyat és teljesítetlen igényt ki lehet vetíteni, egy szimpla ember egyszerűen nem versenyezhet. Ezért ugrálnak az emberek kapcsolatról kapcsolatra, ezért menekülnek a harmadik félhez, és valószínű, hogy téged is emiatt csaltak meg: nem azért, mert túl kevés vagy, hanem azért, mert "csak" egy valódi ember vagy és nem egy romantikus ideál, egy tündérmese. A barátnőd, ha nem tesz szert némi önismeretre vagy nem lesz vakszerencséje, pontosan így fog járni a következő párjával is.

Én ezen gondolkodnék a helyedben.”