Nem tudom hogy mit tegyek. A barátommal már lassan ket éve együtt vagyunk és mostanában karos rank ez az egész fizikálisan lelkileg bantjuk egymást egyszer ő akar szakítani egyszer én tenném . De valahogy mindig visszatartjuk egymást . Nagyon …?

…szeretem őt ő állt mellettem amikor elvesztettem édesanyám végig kísérte a betegségét és most hogy egyedül maradtam ,egyedül elek nincs senki másom ráadásul ez a vizsgák szempontjából is fontos év nem tudom elképzelni azt hogy hogyan tudnám őt barmikor valaha elengedni . Nem tudom elképzelni hogy nélküle kelek . Meg akkor sem ha faj hogy megüt még akkor sem ha fáj neki hogy megütöm . Úgy érzem ha szakitanank biztosan édes anyám után mennek . Mert már nem lenne semmi ami ezen a világon tart . Utalok mindent és mindenkit amióta elment a párom az egyetlen aki tartja bennem a lelket . Nem tudom vagyis érzem hogy szakitanom kellene de nem tudom mi a megfelelő megoldás . Hogyan tudnánk ezen tullepni? Megoldani? Vagy ha lehetetlen elengedni és elfogadni.