Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Voltál már olyan helyzetben, hogy nem tudtad eldönteni, hogy menj vagy maradj?
Többéves kapcsolat.
Sok veszekedésen, nagy sérelmeken vagytok túl, együtt is éltek. Te hónapok óta csak vegetálsz, tereled el a figyelmed, fejben nem tudsz ott lenni, ha időről időre közelebb is kerültök egymáshoz, néhány nap múlva azzal szembesülsz, hogy bezárkózol. Vannak múltbeli dolgok, amiket nem tudsz elengedni, próbáltad ezerszer, nem megy. Érzéseid is lettek egy másik ember iránt, de nem történt közöttetek semmi, mert sosem aláznál meg senkit azzal, hogy megalázod a megcsalással.
A másik próbálkozik, reménykedik, de sokszor már az is idegesít kb., hogy szimplán csak jelen van. Többször kimondtátok, hogy legyen vége, aztán visszatáncoltatok.
Jársz terápiára évek óta, fejleszted magad, de félsz a bizonytalanságtól, meg attól, hogy csak te nem rakod bele ebbe, amit kell, pedig igazából működhetne. A másik igazából jó ember minden múltbeli hülyeség ellenére, szereted is, de párként boldogtalan vagy mellette.
Mi az a pont, ahol azt mondtad, hogy oké, akárki is a hibás, ennek legyen vége? Mikor tudtad, hogy ez már nem terelhető normális mederbe?
Döntsd el mit szeretnél mond el neki és pakolj össze. Neki is jobb lesz,ha nem vesztegeti veled az idejét és te is mehetsz amerre látsz.
Nem kell visszatáncolni, az első hét nehéz,de megoldod
#9
Nem feltétlen van igazad.
Mert az a mondat utalhat arra is, hogy talán csak egy örökké tartó rózsaszín felhős kapcsolatot keres. Ami természetesen tudjuk, hogy nem létezik. Tudjuk, hogy minden kapcsolatban eljönnek a problémák, a rosszabb napok, mikor nem csak szerelmes suttogásból állnak a napok.
"A másik igazából jó ember minden múltbeli hülyeség ellenére, szereted is, de párként boldogtalan vagy mellette."
Szóval szereted...Akkor? Mi a kérdés?
Miért vagy boldogtalan a kapcsolatban? Mi váltotta ki, hol, mikor kezdődött el?
Fogd meg a probléma gyökerét. Nála és magadnál is. A megoldáshoz ketten kelletek.
A múltbeli közös jót meg kell tartani és építeni rá. Ehhez viszont a közös rossz múltat el kell tudni engedni.
Csak így lehet esély.
Akkor van vége, mikor egy ilyen gondolat megfogalmazódik: "A másik igazából jó ember minden múltbeli hülyeség ellenére, szereted is, de párként boldogtalan vagy mellette."
"Vannak múltbeli dolgok, amiket nem tudsz elengedni, próbáltad ezerszer, nem megy."
Van az úgy, hogy az emberben olyan mély nyomot hagy egy történés, hogy sehogy sem tud rajta túl lépni. Nem vagy hibás ebben. Mindenkinél betelik a pohár egyszer. Kinél előbb, kinél utóbb.
A múltbeli hülyeségek konkrétan hazugságok voltak, egy alkalommal három hétig tagadott, közben engem elhordott minden paranoid elmebetegnek. Végül mégis színt vallott, de ezt például sosem tudtam elengedni.
Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor részegen egy teremnyi ember (köztük a családja) előtt elhordott mindennek, igyekezett vezekelni érte, de bennem ott eltört valami. Ez 8 hónapja volt, egy ideig még küzdöttem, de már mentálisan a béka s.gge alatt vagyok, nincs több energiám. Már szervezem az elköltözést egyébként, ő is tud róla, szakítottunk már hetekkel ezelőtt. Csak sokszor elbizonytalanodok.
#14: Köszönöm a segítő szándékú kommented. Akkor szar jellemem van, meg 0 vagyok, vettem.
Kedves kérdező! A nárcisztikus emberekre jellemző, hogy téged állítanak be rossznak "paranoid elmebetegnek". csak hogy a beteg kis játékukat űzzék minél tovább....
Jellemző rájuk, hogyha rá jössz a hazugságokra, tagadnak a végsőkig.
Ajánlom, hogy hallgass ilyen videókat.
"Csak sokszor elbizonytalanodok."
Ajánlom, hogy nézz utána, mit jelent a trauma kötődés....
Ha elbizonytalanodnál mindig jusson eszedbe, hogy miket művelt veled.
Ezek az emberek nem változnak soha. Akármit ígérnek mind hazugság.
Sok erőt és kitartást kívánok!
Vannak nárcisztikus vonásai, nekem is, nyilván azért vagyunk együtt évek óta, mert mindketten tápláltuk a játszmákat.
Én őszintén szólva nem nagyon hiszek abban, hogy kb. mindenki személyiségzavaros, ezek súlyos kórképek és a populáció nagyon kis hányada hozza a feltételeit annak, hogy ténylegesen ez diagnosztizálásra kerülhessen náluk. A diagnosztikai feltételek pedig nem véletlenül kerültek meghatározásra szerintem.
Én Marcus Aureliusnak hiszek, aki azt mondta, hogy senki sem önszántából/saját döntésből nélkülözi a jóakaratot.
Nyilván követett el hibákat, mégis vele voltam évekig. Annyira szürke zóna ez számomra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!