Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van az, ha egy nő kilép egy számára rossz, menthetetlen, lelkiekben roncsoló kapcsolatból, akkor rögtön megbélyegzik? Arról nem is beszélve, ha hirtelen beesik egy szerelem, még szégyellnem is kell magam?!?
Volt egy kapcsolatom, benne teljesen tönkrementem. Öngyilkosság gondolatával 3x küzdöttem az 1 év alatt. Igyekeztem az akaratnak megfelelni, családi idillt fenntartani, de nem ment. Egyszem közös gyermekünk előtt próbáltam tartani magam, de az érzelmi zsarolás, folyamatos hibáztatás, megsértődések, majd a mártírkodás már teljesen kikészített.
De persze tartottam magam, amíg olyat nem mondott, amitől kiakadtam.
Persze nem bántott fizikailag, nem erőszakolt meg, nem csalt meg (azt hiszem). Tehát fogjam be és húzzak a konyhába, ezt mondja az átlag. Meg hogy jó apa. Az, bizony.
Amikor rátértünk, a szakítási szándékom bejelentése után, hogy miért is mondott olyat, azt találta válaszolni, hogy ő egész normálisan beszél vagy millió emberrel, persze aki megérdemli.
Maradék kis tartásommal szépen összecsomagoltam és otthagytam.
Csak azért írtam le ezt ilyen aprólékosan, mert azóta is én vagyok a hibás azért, hogy ez a család szétesett.
Egyedül abban vagyok hibás, hogy megpróbáltam vele ezt az egészet kivitelezni.
És teljesen váratlanul és hirtelen esett be az életembe egy férfi, aki szeret. Aki felnéz rám, akivel tudok órák hosszat beszélgetni, akivel jó ágyba bújni, aki mellett tudok aludni, aki imádja szintén a kisfiam és a kisfiam is őt.
És pokoli nehéz, hogy hogyan tudom majd Őt felvállalni, mert biztos vagyok benne hogy hátrányosan leszünk mind megítélve emiatt.
Amíg egyedülálló nőként éltem addig nem érdekelt mások véleménye. Tettem amit és ahogy jónak láttam.
Leginkább az esik jól hogy ezt kiírtam magamból.
Igazából ennyi.
válasza:azóta is én vagyok a hibás azért, hogy ez a család szétesett.
Kívülállók aztán marhára tudják, hogy ki miben volt hibás meg hogy együtt élve melyiktekkel mennyire volt nehéz.
Saját portájukon sepregessenek, biztosan van mit. Neked ezekkel a megmondóemberekkel nem kell foglalkoznod.
Én is elköltöztem anno a 1,5 éves gyerekkel. Összesen 2 idősebb nőrokon véleményezte negatívan - egyikük szerint ő aztán megtanította volna kesztyűbe dudálni a volt férjemet, aki ököllel belevágott a konyhaszekrénybe, hogy a következő az enyém lesz, majd apukámé, ha még egyszer panaszkodni merek. Ő előkapta volna a kést. Aha. Hát én nem. Én elmenekültem. A másik, szintén idősebb nőrokonom, aki egy se nem jó férj, se nem jó apa mellett élte le az életét, közölte, hogy az enyémnél sokkal rosszabb férjek mellett is kitartanak, mint pl ő is és "tudni kellett volna kezelni".
Hajrá.
Mindenki más azt mondta, jól tettem. Soha nem bántam egy percig sem a döntésemet. Egyrészt. Másrészt meg senkinek nincs hozzá köze, ez az én döntésem.
Éld az életed úgy, ahogy neked meg a gyereknek jó. Sok boldogságot az új kapcsolatodhoz!
válasza: válasza:Kedves 2. Hsz!
Nagyon hálás vagyok a hozzászólásod ért és hogy ilyen bőven leírtad! Nem vagyok az a típus aki megijed, egyedül csak azt látom hogy a bölcsődében megváltozott a gondozónő hozzáállása fiamhoz, és úgy érzem elkezdett fölényeskedni velem. Kicsit távol áll tőlem az asszertív kommunikáció, De ahhoz hogy a fiam emiatt ne szenvedjen hátrányt, kénytelen leszek tanulni. Arról nem beszélve hogy folyamatosan munkakeresésben vagyok mert a jelenlegi beosztásomat tekintve, ha az új csodás kis kapcsolatom kiderül, attól tartok hogy az apja keresztbe tesz nekem... Eddig már két munkanapot le kellett mondanom ami miatt eléggé szívták a fogukat. Biztos lehetek benne hogy rossz vége lesz ha kiderül a kapcsolatom.
Most viszont egy olyan Ember van mellettem, akivel bátran lehetek fülig szerelmes, mert konkrétan a tenyerén hordoz és valami hihetetlen jó szívem van. És nagyon hasonlóan is gondolkozunk és mindketten kicsit elvontak vagyunk és nyugodtak is, és tökre boldogok lehetnénk.
És nem az a baj hogy valakinek rossz véleménye lenne rólam, hanem az a baj, hogy ennek következménye lesz - mind a munkámra való tekintettel, mind a gyermekem óvodai ellátására való tekintettel.
Ez az a bizonyos társadalmi megítélés, aminek áldozatául esik egy csomó olyan nő, aki kiáll magáért a saját akaratáért és igyekszik a lehető legjobban boldogulni az életben.
Soha nem hittem volna hogy ebbe a helyzetbe kerülök viszont én egyetlenegyszer sem ítéltem el nőt azért mert elhagyta a családját. Volt hogy megkérdeztem "miért?" de igazából az ítélkezéshez jogom nincsen, ahogy senki másnak sincs.
💔+🤠=🌈❤️🌹☀️
válasza:Elítélnek, azért. A munkám meg semmi extra, mivel a gyerkőc gyakran van velem, csak rugalmas munkaidőben tudok dolgozni, de ha 2 nap kimarad, már kevesebb jut kosztra. Nem élünk nagy lábon, és ha ebben a hónapban még egyszer kimaradok, akkor kirúgnak. Onnantól végem, mert nehéz munkát találni.
Így is diplomával, 2 OKJ-s végzettséggel takarítok. Próbálok szakmámban elhelyezkedni, de vagy 6kor kell kezdeni (hova teszem a gyereket?) , Vagy 2-3 műszak... Detto.
Vállalkozás kilőve, olyan gyér környékén lakom hogy nem tudom még a katát sem kitermelni. Elköltözés szintén kilőve.
Csak ki akartam írni magamból.
Köszönöm, hogy olvastátok.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!