Milyen érzéseid vannak a volt párod iránt ha a gyerekeid szülője?

Hogy is lehet ezt megfogalmazni. Gyerek elott biztam abban hogy mi ketten képesek vagyunk mindenre gyerekellatásra is bármire is a világon.

Csak épp terhesen màs lett a világ. Amikor már nem csak beszélunk róla, hanem valóban ott is van.

elkezdtem tartani hogy lehet mégsem vagyok ehhez én elég vele. És kialakitottam egy biztonsagosabb fészket nélkule..

Harcolt kérlelt h menjek vissza higyjek benne, nem kell félnem, ketten elegek leszünk hozzá, egyedul még mentem is volna, de egy gyermekkel már nem kockáztatok..

Lehet en vagyok a hibás meg stb.

Ezek amolyan lélektani folyamatok talán vagy nem tudom.

Magyarán megijedtem. Talán igy lehet egy szóval.megfogalmazni. megijedtem attol hogy szinte függésbe kerulok majd tőle és egyetlen támaszom csak a gyerek apja lesz. Na ezt hogy én tehetetlennek érzem magam, ezt oldottam meg en ugy hogy ne érezzem magam annak.

Azota is ugy van vele hogy elraboltam a gyerekét meg ilyenek.

Biztonsagosabbnak találtam azt egy gyermeknek, amit én építek fel, annál, hogy egy férfire támaszkodjam a "legvédtelenebb"helyzetben.

Mondhatni.

Ezért a gyermekedtől is elvetted a lehetőséget, hogy egész, teljes, boldog családban cseperedjen fel, az apától szintén elvetted a lehetőséget, hogy lássa nap, mint nap a gyermekét, látni minden fejlődését és mosolyát, magadtól pedig egy igazán szépnek ígérkező életet. Mert megijedtél.

Hát...

Sajnálatos.