Soha nem voltam még ennyire tanácstalan, csapdában vagyok. Mit tennétek?

tl;dr -> a 4 éves kapcsolatomnak vége lett fél éve, de minden barátunk közös egészen kiskorunk óta és emiatt minden héten látom az exem, vonzódunk egymáshoz de a kapcsolat nem működött, megemészt, de nem tudok a barátaimról lemondani ahogy ő sem

Szakítottunk még év elején, 4 évet voltunk együtt, együtt is éltünk ebből kettőt. Mindketten a huszas éveink elején-közepén járunk, első nagy szerelem volt mindkettőnknek. Igazából gyerekkorunk óta ismerjük egymást és teljesen közös a baráti társaságunk. De tényleg csak példaként, neki 200 ismerőse van facebookon, ebből 120 közös ismerős. Nincs nagyon életünk ezeken a barátokon kívül.

Minden héten találkozni szoktunk a barátokkal a törzshelyünkön, megyünk ide oda programokra stb, ez így van már 10 éve. Kapcsolat alatt is mentünk, csak akkor ketten nyilván mint egy pár.

Most a szakítás óta is ugyanúgy eljárunk, mindketten nagyon szociálisak vagyunk, nem tudunk erről lemondani. Viszont ez azt eredményezi, hogy egymást is látjuk kb heti rendszerességgel és sajnos tapintani lehet a szexuális feszültséget köztünk ilyenkor.

A kapcsolat nem ment, 2x is szakítottunk és újrakezdtünk, belebuktunk. Nagyon fiatalok vagyunk, más a személyiségünk, rengeteg feszkó volt. A szex viszont elmondhatatlan volt. Én a szakítás óta (fél év alatt) lefeküdtem több emberrel is, mert a szex hiányzik, de komoly kapcsolat nem kéne most és egyik sem volt hozzá fogható.

Sajnos az utóbbi időben a volt barátommal mi is összegabalyodtunk, de teljesen titokban, nem tud róla senki. Megbeszéltük, hogy kapcsolatot egyikőnk sem akar a másiktól, de a szex elmondhatatlanul hiányzik mindkettőnknek úgyhogy amíg senkinek nem "fáj" addig összejárhatunk néha. Én egyrészt félek, hogy kialakulnak az érzelmek újra, másrészt emiatt tudom, hogy soha nem fogok túllépni és mással lenni.

Úgy érzem ez egy csapda, amiből nincs kiút, max akkor, ha az országot is elhagyom, magam mögött hagyva mindent. De a barátaim az életem legfontosabb részei, belehalnék, ha lekéne mondanom róluk.