Milyen ajándékot/kat vegyek az Exemnek? Aki a világ legjobb exe!

#11

Az azóta eltelt másfél évben írtam már neki eddig. Mivel egyértelmű, hogy már nem jövünk össze, ezért mint barátok, emberileg szoktam írni neki. Mert jó érzés valakivel megosztanom az érzelmeimet és szenvedéseimet. Mivel rajta kívül sajnos egyetlen egy másik nőt sem érdekelne, vagy lekoptatnak. Hiába próbáltam megnyílni más nőknek is, de mind eltűntek és nem voltak kíváncsiak rám. Még itt az oldalon is néhány üzenet után eltűnik az összes nő (már aki egyáltalán ír).

Volt, hogy komolyan bevettem azt a marhaságot amit itt írtak egyesek meg amit a youtubeos sztárok mondanak, hogy "engedd el és hopp! Majd jön valaki". De hiába engedtem el, sosem jött senki. Olyan is volt, hogy teljesen elengedtem, egyáltalán nem is írtam neki. De több hónap után már elképesztően elviselhetetlen volt a magány, hiába nyíltam meg más nőknek és hiába kerestem és próbálkoztam, sehol semmi. Egyetlen egy másik nőtől mégcsak esélyt sem kaptam.

Így több hónapos teljes magány és elszigetelődés után már annyira de annyira ki voltam szomjazva a szeretetre, vagy legalábbis a minimális hangyányi odafigyelésre is, hogy végül mindig visszatértem és ráírtam. Noha tudom, hogy nem bírunk már összejönni és nem kellennék én már neki, de legalább van kivel megosszam az érzelmeimet, és ez annyira jó érzés ☺️

Szóval sajnos nem, nem valószínű, hogy sikerülne mást találni. Vagy ha igen, az csak erősen kompromisszumos lenne, amolyan "ha nincs ló, jó a szamár is" alapú, de aligha lenne mégcsak közel is olyan mint az Exem, pl egy fogatlan hatvanéves 100 kilós nő adna esélyt nekem én meg "jobb mint a semmi" alapon belemennék.

Úgyhogy erről ennyit. Most lehet jönni ilyen szabópéteres szövegekkel, hogy "higgy magadban!" meg "keress hobbit" stb, de egyik sem vált be. Az élet egyszerűen nem ilyen. Mi szeretünk hinni az igazságos jóságos világba, de ez csak illúzió. Ilyen mondjuk egyszer van egy életben és ennyi. Nekem megadatott, de már a múlté lett sajnos. Pedig soha életemben nem voltam annyira boldog mint abban a fél évben. Mégcsak soha egyetlen egyszer sem vesztünk össze. Amikor éppen nézeteltérésünk is volt, akkor kulturáltan pro és kontra módon megtárgyaltunk, sosem volt hisztériázás vagy drámázás egyikünk részéről sem. Nagyon boldog voltam vele és nagyon szerettem ❤️ Amikor szakítás volt, az is totál kulturáltan történt, semmi veszekedés nélkül. Utána persze hetekig sírtam és zokogtam, totál összeomlottam, még majdnem véget is vetettem az életemnek. De végül életben maradtam, pár hete is amikor varázsgomba hatása alatt voltam és érzelmileg megnyíltam és több összefüggéseket láttam akkor eszembe jutott ez megint, hogy mennyire jó volt vele és hogy ennek már vége és ez az érzés miatt percekig csak sírtam és csak úgy ömlöttek a könnyeim a párnámba 😭. (Az Exem meg amúgy nagy füves volt 😄)

Persze lehet az Exemnek, mint erős független nőnek kicsit idegesítő lehet állandóan olvasni a kesergéseimet, pláne úgy hogy most tanul ügyvédnek (ez ami az 5 év jogi egyetem után jön) de mivel a világ legjobb exe, ezért mégis ír nekem, mert tudja, hogy ő az egyetlen nő számomra és hogyha nem írna akkor tényleg senkim nem lenne. Ezért annyira jóságos és rendes tőle, hogy mégis ír nekem és megoszthatom neki az érzelmeimet 🥰.

Örülnék ha találnák mást. De nem ez a helyzet. Valahogy mást egyáltalán nem tudok megmozgatni, mégcsak a leghalványabb szikrát sem érzik

...

#12

Kösz!

Utána nézek majd.

#15

Nem arról van itt szó, hogy más nőknek nem tudtam annyira megnyílni mint neki. Hanem arról, hogy más nőknek amikor megnyíltam, akkor nem tudtak elfogadni, nem kellettem nekik. Hiába nyílik meg más nőknek is, de ők visszautasítanak.

Ami engem illet sosem játszom a nagymenőt, nem pózolok meg állítom be magam annak aki nem vagyok. Hanem őszinte próbálok lenni, a saját gyengeségeimmel együtt. De sajnos így meg senki másnak nem kellek. 😥

Az Exem volt az egyetlen aki el tudott fogadni a gyengeségeimmel együtt.

Egyébként más területen nincs probléma az életemben. Tehát van munkám, amit szeretek és meg is tudok élni belőle. Egészségem is rendben van. A családommal sincs rossz viszonyom stb tehát más téren tényleg nem látok problémát az életemben. Csak ez a párkapcsolati terület ahol totál romokban vagyok, ahol az égvilágon semmi sikerem sincs sosem.

Simán el tudnám engedni az exem, ha csak a halvány mécseslángnyi szikráját is látnám, hogy más nő mégcsak esélyt is adna nekem. Pl akár egy randira is elmenne velem vagy ilyesmi. De semmi ilyen nincs. Megnyílás ide vagy oda, egyszerűen nem érdeklem őket egyáltalán.

A pszichológusokban nem nagyon hiszek, mert személyes tapasztalatok alapján tudom, hogy nagy részük letudja az egészet azzal, hogy felír valami benzodiazepint vagy antidepresszánst és csókolom, ez az egész "terápia" tart kb fél óráig max. Márpedig ezek a gyógyszerek nagyon is veszélyesek (pl a fűnél és a varázsgombánál is).

Azok a pszichológusok, akik érnek is valamit pedig 10 ezer / óránál kezdődnek, ezt meg had ne magyarázzam miért nem tehetem meg, jóformán már annyiba kerül mint a prostizás 😄 Ami azért nem kis pénz...